Néhány nappal az országértékelő beszédek után az emberek héttizede állította, hogy értesült a két eseményről, további nyolc százalék legalább egyikük évértékeléséről hallott, a választók ötöde azonban egyik összegzésről sem tudott. A két rivális nemcsak a népszerűségi listákon ér el hasonló eredményeket, de a kampányindítóként is felfogható beszédeik is szinte azonos figyelmet és értékelést kaptak. Mindkettőjük előadását az eseményről értesültek hattizede hallotta (minden nyolcadik az egészet végighallgatta), minden negyedik az ismerősétől hallott róla, 15 százaléknyian pedig csak általánosságban értesültek az évértékelésről.

A beszédekre reagáló újságírói, elemzői összefoglalók is hajszálpontosan ugyanannyi érdeklődőt vonzottak: a fellépésekről értesültek hattizede egy kicsit, minden nyolcadik alaposan odafigyelt a beszéd "utóéletére". A történtekről értesült válaszadók háromtizede a beszéd elhangzása után nem foglalkozott többet a dologgal.

Az évértékelésekkel kapcsolatban számos elemző hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a műfaj nem kifejezetten arra jó, hogy a választók véleményét befolyásolja, de a beszédekben nem is nagyon hangzottak el teljesen új javaslatok. Gyurcsány beszédéből például többen emlékeztek a jövedelemnövekedés, az adócsökkentés és a 100 lépés program említésére, mint az újabb keletű törvényjavaslati elképzelésekre: a Magyar Vállalkozók Bankjára vagy az államháztartás reformjára. Ugyanígy Orbán szónoklatából is az országjáró road show-kon már elhangzott járulékcsökkentésre és a 14. havi nyugdíjra emlékeztek a legtöbben.

Szakértők szerint az "évértékelősdi" leginkább a saját tábor mozgósítására alkalmas, amiben Orbán Viktor - valószínűleg a személyesebb, közvetlenebb előadásmódnak és a körülményeknek köszönhetően - jobban teljesített Gyurcsánynál. A szocialista szavazóknak ugyanis a kétharmada követte figyelemmel részben vagy egészben a miniszterelnök beszédét, míg Orbán Viktort híveinek háromnegyede hallgatta meg. Gyurcsány és Orbán beszéde általában hasonló hatást váltott ki a hallgatóságból: mindkettőjük évértékelésének ismerői több mint harmados arányban mondták, hogy meg voltak vele elégedve, közel háromtizednyien azt, hogy tetszett is meg nem is, és további háromtizednyien voltak azok, akiknek nem tetszett az adott politikus beszéde. Amikor azonban a válaszadóknak az évértékeléseket egymással szembeállítva kellett eldönteniük, hogy melyik volt a jobb, akkor már a jelenlegi miniszterelnök határozottan kedvezőbb értékelést kapott: a válaszolók négytizedének ugyanis Gyurcsány, háromtizedének Orbán beszéde tetszett jobban. Ez a "győzelem" annak ellenére következett, be hogy saját táborát Orbán Viktor tudta jobban megmozgatni: a korábbi miniszterelnök évértékelése a Fidesz-szavazók kilenctizede szerint jobb volt vetélytársáénál, míg Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédéről az MSZP-szavazók nyolctizede vélekedett így.

A beszédek másik fő célja, a bizonytalanok szimpátiájának felkeltése szempontjából viszont Gyurcsány volt sikeresebb Orbánnál: a kedvenc párttal nem rendelkezők, sőt a kisebb pártok szavazói körében is a hivatalban lévő kormányfő nyerte el többek tetszését.