Szlovák kormányválság - voksolás tavasszal?
Mára tárgyalásokra hívta minden parlamenti párt elnökét, hogy gyorsított eljárással tűzhessék ki a voksolások időpontját, amely az eredetileg tervezett szeptember helyett júniusban lehet. Egyúttal közösen megszabnák a lényeges kisebbségbe szorult Dzurinda-kabinet mozgásterét. - Annyi bizonyos, hogy a magánosítást már nem folytatnánk, a többi politikai egyezség kérdése - tájékoztatott a miniszterelnök.
Az előre hozott választások kihirdetéséhez minősített többség, vagyis legalább kilencven szavazat kell. - Erre reális esély mutatkozik, hiszen a jelenlegi kormánypártokhoz hasonlóan a távozó kereszténydemokraták és a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) is eddig támogatja a javaslatot - mérlegelt Bugár Béla, az MKP elnöke. Érdeklődésünkre a Smer-SD központjában közölték: egyetértenek az előre hozott választásokkal, de addig független szakértőkből álló, hivatalnoki kabinetnek kell működnie, ezért kezdeményezni kívánják a Dzurinda-kabinet mielőbbi menesztését.
A három kormányerő vezetőinek tegnapi döntését az váltotta ki, hogy Pavol Hrusovsk–, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke tegnap délelőtt bejelentette: pártja azonnal kilép a szlovák kormánykoalícióból, és ellenzéki tömörülés lesz. Hrusovsk– lemondott a házelnöki posztról, de előbb bejelentette: szeptember 16-ára kiírja a választásokat, ám ezt a döntését a pozsonyi parlament megváltoztathatja. Előzőleg írásban Bugár Bélát, az egyik alelnököt bízta meg a szlovákiai parlament elnöki tisztségével kapcsolatos jogkörök gyakorlásával, aki erre a bejelentésre annyit válaszolt: az MKP alapvető érdeke az alkotmányos válság elkerülése. - Új házelnököt kell mielőbb választani a parlamenti pártok többségének egyetértésével, hiszen az előre hozott voksolások időpontját a szlovák alaptörvény szerint neki kell kihirdetnie - közölte.
Tegnap a KDH három minisztere - a belügyi, az oktatási és az igazságügyi tárca vezetője - hivatalosan is benyújtotta lemondását Ivan Gasparovic államfőnek, aki még nem fogadta el indítványukat. Hrusovsk– rendkívüli sajtóértekezleten így indokolta a KDH elhatározását: - Nem maradhatunk olyan kabinetben, amelyben a miniszterelnök és pártja csak olyan egyezséget ismer el, amely számukra előnyös. Hitszegő és bennünket rágalmazó kormányfővel nem vagyunk hajlandók együttműködni - szögezte le. Majd közölte: - A szlovák kormány 2000 novemberében megkötött konkordátumban és saját programjában is kötelezettséget vállalt, hogy még ebben a megbízatási időszakban a parlament elé terjeszti a lelkiismereti szabadság gyakorlati végrehajtásáról rendelkező, a Vatikán által már jóváhagyott államközi szerződés szövegét. A miniszterelnök azonban e mostani felszólításunk ellenére sem tette meg, s ezzel megszegte ígéretét - érvelt Hrusovsk–.
Mikulás Dzurinda kormányfő, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) elnöke a TA 3 hírtelevízióban részletesen kifejtette, miért nem támogatja a tervezetet. - Ez a szöveg főleg azért elfogadhatatlan, mert a dokumentum harmadik cikkelye a lelkiismereti szabadság alkalmazásával kapcsolatos döntés jogát a római katolikus egyház tanítása alapján határozza meg. Ráadásul a nemzetközi szerződés előnyt élvez a hazai jogrenddel szemben, vagyis az egyik történelmi egyház híveit a többi polgárhoz képest előnyben részesítheti. Például a vasutas vagy a bevásárlóközpont alkalmazottja vallásos meggyőződésére hivatkozva megtagadhatja a vasárnapi vagy az ünnepi szolgálatot, s emiatt más vallású vagy ateista munkatársai kerülnének hátrányos helyzetbe. Akadhat olyan bíró is, aki nem a szlovákiai büntető törvénykönyv, hanem a vallási meggyőződése alapján ítélkezhetne. Ha elfogadnánk ezt a tervezetet, akkor megosztanánk a társadalmat és minden polgár egyenjogúságáról vallott elveinket - érvelt a kormányfő. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormányprogramban nem a szerződés elfogadása, hanem a végső tervezet kidolgozása szerepel. - Erre még több hónapunk lett volna, ha a KDH a további tárgyalásokat választja, és nem zsarol bennünket - tette hozzá.
Samuel Abrahám, neves szlovák politológus szerint a vitába keveredett két szlovák kormánypárt valójában eszközként használta a szerződéstervezetet. - A KDH további tárgyalásokra nem hajlandó, kemény magatartásával az ideológiai alapon voksolókat kívánja mozgósítani, az SDKU pedig a liberális és a nem katolikus polgárok megnyerésével igyekszik növelni a szavazótáborát, amely jelenleg mindkét párt esetében nyolc százalék körül ingadozik, s amelyet mostani manővereikkel is szeretnének feljebb tornászni - mutatott rá.
