Választás Amerika legszegényebb országában
Az ENSZ 9500 katonát és rendőrt állomásoztat rendfenntartó céllal majd' két éve a karibi országban, úgyhogy a keddi voks egyben a világszervezet helyi sikerének is fokmérője lesz.
Haiti 8,5 milliós lakossága először választhatott elnököt és parlamentet 2004 februárja óta, amikor az egykori prédikátorból lett államfő, Jean Bertrand Aristide - miután kegyvesztett lett washingtoni támogatóinál - a kirobbant lázadás közepette, amerikai nyomásra elmenekült külföldre. Washington az utóbbi másfél évtizedben kétszer is küldött katonákat a politikailag teljesen instabillá vált államba, részben feltartóztatandó a menekültekkel zsúfolt hajók hullámát. A becslések szerint Haiti lakosságának 50 százaléka írástudatlan, 60 százaléka munkanélküli, a többség napi két dollárnál kevesebbel kénytelen beérni. A nagyobb városok nyomornegyedeiben fegyveres bandák uralkodnak, az elmúlt két évben majd kétezer embert raboltak el. Az ENSZ-támogatás nemigen tudott javítani a helyzeten: a beígért 1,4 milliárd dollárnyi nemzetközi segélyből csak 400 millió folyt be, s ennek jó része eltűnt a korrupció útvesztőiben.
Az ENSZ helyi tisztségviselői mégis bíznak abban, hogy az erős biztonsági készenlét közepette nagyobb rendzavarás nélkül zajlanak majd a választások. A megfigyelők szerint a fegyveres bandák különféle szálakon kötődnek a vetélkedő politikai erőkhöz, így remélhető, hogy legalább az első eredmények közzétételéig nyugalom lesz.
Az elnöki tisztért 33 jelölt vetélkedik. Nincs közöttük a külföldi száműzetését töltő, s máig is népszerű Aristide. Távollétében a Gallup közvélemény-kutató felmérésében a 63 éves René Preval exelnököt tartja esélyesnek, ő volt az utóbbi időben az egyetlen, aki kitöltötte államfői mandátumát (1996-2001). Preval hosszú ideig Aristide szövetségese volt. Így nem zárható ki, hogy a külföldre kényszerített elnök után nosztalgiázók Prevalra adják voksukat, aki viszonzásul engedélyezné Aristide visszatértét.
