Becslések szerint a magyarok tizede halláskárosult, és a munkavállalók majd egyharmada dolgozik olyan munkahelyen, ahol jelentős zajártalomnak lehet kitéve. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai szerint a leginkább az építőiparban, a nyomdaiparban, a vas-acél iparban, valamint a bányákban dolgozók veszélyeztetettek, de a hangos zene miatt a kereskedelemben és a szórakozóhelyeken is ki vannak téve az alkalmazottak a halláskárosodásnak.

Az Európa Parlament és Tanács irányelvének megfelelő új egészségügyi miniszteri rendelet az eddigi határértékeken lényegében nem változtatott, így a munkáltatónak továbbra is a 85 decibeles zajszint fölött kell köteleznie dolgozóit füldugó, illetve fültok használatára, továbbá nem alkalmazhat senkit előzetes audiológiai vizsgálat nélkül.

Martin József, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet főosztályvezetője szerint új elem, hogy a munkáltató már a nyolcvan decibelt meghaladó zajártalom esetén köteles megelőző munkavédelmi intézkedéseket tenni, azaz meggyőződni a zajártalom hatásairól és a fülvédők használatáról, továbbá fel kell mérnie a munkahelyen a fokozott zajártalomnak kitett helyeket. Martin János szerint azonban ennél fontosabb a rendeletben tükröződő szemléletváltozás: ha a dolgozó a munkáltató figyelmeztetése ellenére sem hajlandó viselni a kiosztott védőeszközöket, akkor az már saját felelőssége, így - a jelenlegi gyakorlattal szemben - maradandó halláskárosodás esetén az OEP nem terhelheti automatikusan a cégre a gyógykezelés összegét. A munkáltató tehát fokozottan érdekeltté válik abban, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. A dolgozók hajlamosak elbagatellizálni a halláskárosodásból fakadó problémákat, ezért sokakat nehéz rávenni a védőeszköz viselésére. Mivel a munkaügyi ellenőrzéseken így is, úgy is a munkaadót büntették meg, a cégek nem igazán voltak érdekeltek abban, hogy beszerezzék a védőeszközöket.

A rendeletben megadott határszint, a 85 decibel egy hangos - de még nem üvöltöző - beszéd hangerejének felel meg. A különféle kézi munkagépek - a flexvágó, a légkalapács - átlagosan 100 decibel körül zajonganak, a leghangosabb munkahelyért a repülőtéri javítóhangárok viszik el a pálmát, ahol a folyamatosan üzemelő hajtóművek miatt az átlagos zajszint a 120-130 decibelt is elérheti, ami már súrolja az emberi fájdalomküszöböt, ami szintén 130 decibel.

Bár a munkáltatók elvileg fellélegezhetnek - a jövőben talán nem kell vaskos büntetéseket kifizetniük a dolgozók hanyagsága miatt -, a munkaügyi ellenőrök és az ÁNTSZ továbbra is fokozottan ellenőrzi a zajos munkahelyeket. Martin János szerint az ÁNTSZ első lépésként nem sújtja rögtön pénzbírsággal a munkáltatót: intézkedési tervet kér tőle, azt ellenőrzi, és ha a cég a második vizsgálaton a saját intézkedési tervének sem felel meg, akkor szabnak ki bírságot, amely az eset súlyosságától függőn harmincezertől több százezer forintig terjedhet. Martin szerint éves átlagban kétszáz cég akad fenn a rostán - igaz, nem csak a hallással kapcsolatos munkabiztonsági hiányosságok miatt. Általános tendenciákat nem lehet megállapítani: sokszor egészen kicsi cégek akkurátusan betartják az előírásokat, míg néhány nagyvállalatnál felháborító slendriánságok akadnak. Sokkal inkább jellemző az, hogy a multinacionális cégek ügyelnek a munkabiztonsági előírások betartására. Erre alkalmasint nem is a kilátásba helyezett - számukra vélhetőleg bagatell - bírság késztetheti őket, sokkal inkább az, hogy kimutatták: a huzamosan nagy zajnak kitett dolgozó jóval hamarabb fárad, romlik a koncentrálóképessége, és így végső soron a termelékenysége - ez pedig már pénzkérdés -, amire a multicégek még a zajártalomnál is érzékenyebbek.

Fülvédõ nélkül megsüketül, aki egész nap zajban dolgozik