A felülvizsgálat előtt a XVI. kerületben akadt olyan választókerület, amelyben kétszer annyian laktak, mint a másikban. A helybenhagyó döntés indoklása szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében, ha legalább kétszeres az eltérés, akkor sérül az egyenlő választójog elve. Az újonnan kialakított választókerületek lakosságszámai között azonban - a helyi jegyző döntése nyomán - már jóval kisebb, alig 12 százalékos az eltérés.

A helyi Fidesz-szervezet tagja, Kovács Péter lapunk érdeklődésére közölte: a választójogi eljárásról szóló törvény nem ad módot arra, hogy a döntés miatt a bíróságra menjenek. Ezért most azt fontolgatják, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, arra kérve a testületet, foglaljon állást: nem sérti-e az alkotmányt, hogy nincs lehetőség jogorvoslatra. Ha kiderül, hogy van, természetesen élnek vele - mondta Kovács.

A XVI. kerületi Fidesz múlt héten közölte a sajtóval, hogy a városrész jegyzője - szerintük a szocialistáknak kedvezve - arányosítás címén megváltoztatta az önkormányzati választókörzetek határait; a választók több mint 20 százalékát indokolatlanul áthelyezte más választókörzetbe. Kovács Péter közleményéből kiderült, hogy a döntés ellen az önkormányzat összes pártjának (SZDSZ, Munkáspárt, Fidesz, MIÉP) képviselője, sőt, a függetlenek is egyként tiltakoztak - csak az MSZP nem, ami érthető, hiszen - állítja Kovács - a módosítás egyedül az ő érdekük. A XVI. kerület az egyetlen pesti kerület, ahol a 2002-es önkormányzati választáson az egyéni körzetek felét a jobboldal nyerte, most ezeket a körzeteket (is) feldarabolták - emlékeztetett az ellenzéki politikus.

A jegyző, Hörich Ferenc viszont úgy nyilatkozott: csak a jogszabályok által előírt kötelezettségét teljesítette, ugyanis a törvény február 15-ig adott neki határidőt arra, hogy érvényesítse az arányosság alkotmányban rögzített elvét. A XVI. kerületben mostanáig volt választókerület, ahol csaknem hatezren adhatják le voksukat, és van, ahol alig több mint kétezren - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az európai uniós elvárásnak megfelelő intézkedésekor a számszaki tényezők mellett a természetes és helytörténeti határokat is figyelembe vette.

A döntést ellenzők ez utóbbit különösen élénken vitatják. Állítják, Hörich az arányosítással éppen hogy szétcincálta a történelmi településrészeket, holott az arányosítást e nélkül is meg lehetett volna oldani.