Hiába próbált közbenjárni az Európai Bizottság a madridi hatóságoknál, a spanyolok nem tágítottak. A brüsszeli testület ezután fordult az Európai Bírósághoz, amely most a perköltségeket is Spanyolországgal fizetteti ki.

A két algériai állampolgárnak azért mutattak ajtót, mert Németország mindkettőjükkel szemben beléptetési tilalmat rendelt el a schengeni számítógépes rendszerben. Madridban azonban nem vették a fáradságot, hogy a pontos okokat kutassák - az egyik férfi jogosítvány nélkül vezetett, a másik hamis személyazonossággal próbált menedékjogot szerezni.

Az EU-joganyag felett őrködő bírák pontosan azt kifogásolták, hogy a hatóságok nem győződtek meg arról: Farid és Bouchair jelenléte komolyan veszélyeztetné-e a spanyol közbiztonságot. Egy 1964-es uniós irányelv szigorúan korlátozza, mikor lehet kitiltani valakit egy tagállamból, márpedig efféle intézkedések "kizárólag az érintett személy viselkedésén alapulhatnak". Ezúttal a családi élet tiszteletben tartásához való jog és az - unióban szentségnek számító - személyek szabad mozgása győzött.

Az ítélet minden bizonnyal precedenst teremt, mert az Európai Bizottság szerint egyre több EU-n kívüli családtagtól tagadják meg a schengeni vízumot. Mindezt az is magyarázza, hogy nő az uniós és nem uniós állampolgárok közötti "vegyes" házasságok száma.