Így aztán az angol kastélyokat bizony szellemek lakják, és a populáris irodalom nagyon nagy része a láthatón és érzékelhetőn túli világgal foglalkozik. Gondoljunk csak a Mátrix sikerére, a Csillagkapu és a Sliders sorozatok rajongótáborára. E művek nem kevesebb filozófiai "tananyagot" tartalmaznak, mint a nemrég megjelent rendkívül népszerű krimi, a Da Vinci-kód. Ez inkább a vallásfilozófia felé kalauzol minket, de ha végiggondoljuk, mi is a Harry Potter mélyebb mondanivalója, ugyanoda jutunk, mint bármelyik felsorolt esetében. E ködös vidéket tehát sok szellem lakja. A napfényes Itáliában ilyen történetek nem nagyon születnek.

A globalizáció térhódítása is leginkább az angoloktól ered. E nép évszázadokon át a gyarmatosító világhódítás élén járt. Mostanra oda jutottak, hogy a nyelven keresztül terjeszkednek. Angol fogalom a "globális falu", mely az egész világot jelenti, ahol mindenki ismer és tud mindent a másik emberről és népről a televíziónak, az újságnak és az irodalomnak köszönhetően. A Harry Potter világsikerében is nagy szerepe van annak, hogy angol nyelvterületen íródott. A világirodalom nagyjai között rengeteg az angol és amerikai, és a súlyuk az angol nyelv terjedésével együtt nő. A hagyományőrző angol társadalom konzervatív felépítése erős alapot ad az irodalomnak. Harry Potter varázslóiskolája minden kövében és téglájában a hagyományokról szól. A hagyománytisztelet légkörének üdítő ereje és hatalmas vonzása van a mai "rohanó világban".

A "globális faluban" ma is fölöttébb izgat minden fiatalt minden, ami Nyugatról való, amerikai és haladó szellemű. Az EU-országok fiataljai körében végzett felmérésekből viszont kiderül, hogy az érdeklődés Keletre is kinyílik: a keleti filozófiák, a meditáció, a tarot kártya és a buddhizmus felé (már Amerikában is). Ehhez a kettős érdeklődési irányhoz remekül illeszkedik a Harry Potter, melynek minden lapját átitatja a misztika, s melynek ezoterikus tanítása a keleti filozófiákéhoz hasonlóan a jó és a rossz dualizmusáról szól. A könyv varázslényei pedig már mind ismerősek az iskolás gyerekekre is kiterjedő, széles körben közös kultúrkincsként működő görög mitológiából.

Persze nagyban hozzájárul a Harry Potter sikeréhez a társadalom minden szintjét elérő reklám és propaganda. Rowling hatodik könyve első fejezetét remek ötlettel a fedél nélkülieknek ajánlotta. Ők a könyv első fejezetének hivatalos terjesztői. Nem kis hasznot hoz ez számukra mindenki örömére és a könyv javára. Természetesen minden fórum foglalkozik a hatodik Harry Potter-kötettel, melyet a nagy angol lapok "a letehetetlen" jelzővel illettek. Hatalmas internetes fóruma van neki, és 50 nyelvre fordították le.

A szülők örülnek, hogy gyermekük regényt olvas, a gyerekek örülnek, hogy van a szüleikkel közös olvasmányélményük. Ez a közösség azért jöhet létre, mert a Harry Potter egyrészt a Gulliverhez hasonlóan szatíra a mai társadalomról, másrészt népmese, ahol a kicsi, a gyenge győz, csodavilág, mint Mary Poppinsé, csodaország, mint Alízé, újrafogalmazódik benne az ősi mítoszokból és a kerekasztal lovagjainak történeteiből nyert tudás és morál.

C. G. Jung szerint minden embert összeköt a kollektív őstudat, ez lényünk legbelső része. Ez a tudásanyag jelenik meg a Harry Potter lapjain. Ehhez a tudásanyaghoz tartozik az a tapasztalat, ami már az első könyvből kiemelkedik, hogy ti. a gonoszság gonoszságot épít maga köré, aki szeretetben él, azt pedig védi a szeretet pajzsa. Ez a tudás egyszerűen jó érzést támaszt, és ez a jó érzés olvastatja velünk Rowling könyveit.

A magyarul most megjelenő kötet, a Harry Potter és a félvér herceg a gonosz oldalát, Voldemort életét mutatja meg nekünk. Ez a könyv időrendben kilóg a sorból: az eddig megismert események előzményei tárulnak föl benne. Dumbledore, a varázsiskola igazgatója segítségével nyomon kísérheti benne az olvasó Harryvel együtt a gonosz nagyúr, Voldemort életének történetét.

Ebben a hatodik részben Rowling sokat nehezített Potter helyzetén, kinek már csak egy éve és egy könyve maradt arra, hogy győzedelmeskedjen a gonosz felett.

A szerző irodalomtörténész