Magáncég kap sok laborpénzt
Négy orvostudományi egyetem és az eddig molekuláris laborvizsgálatokat végző további intézmények a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal kevesebb vizsgálatra kapnak lehetőséget február elsejétől. Ezt miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanez az "utasítás" megnevez ugyanakkor egy magánszolgáltatót, amelynek egyedül akkora keretet ad, amekkorát a négy legnagyobb laborvizsgálatokat végző intézmény együttesen kap. Ráadásul egyedüliként ennek a cégnek biztosít megközelítőleg ekkora keretet a következő évekre is.
Hogy levelüket megértsük, ismerni kell az előzményeket: még évekkel ezelőtt bevezették a laborvizsgálatok erős korlátozását, azaz az addigi "szabadabb" gyakorlat helyett évente csak egy meghatározott keretet biztosítanak a vizsgálatokra. Az egészségbiztosító, illetve az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István ugyanis feltárta, hogy a H-Mednél végzett vizsgálatok miatt több milliárd forint indokolatlanul folyt ki az egészségbiztosító kasszájából. Utóbb sokáig vitatták, hogy a különleges, úgynevezett PCR-vizsgálatok indokoltak voltak-e.
Dr. Meleg Béla, a humángenetikai szakmai kollégium képviselője példátlannak tartja a történteket. Szerinte e miniszteri rendelet diszkriminálja a szakmát.
- A keret elosztásáról tárgyaltak az illetékes kollégiumok, s világos döntés született. Ezek után, mindenkitől függetlenül jött a mostani miniszteri utasítás. A szakma elég zárt, így fogalmunk sincs, miként került egy magáncég ennyire kiváltságos helyzetbe - mondja Meleg Béla.
Dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója szerint a vizsgálati keretek csökkenése rendkívül nehéz helyzetet okoz.
- Egy sor betegség pontos diagnosztikáját, így a leghatékonyabb terápia kialakítását akadályozza, ha csak korlátozottan végezhetjük a vizsgálatokat. A célzott kezelések alapja a molekuláris diagnosztika, ez szinte valamennyi daganattípus pontos kórismeretének alapja. A kormány rákellenes programja is világosan fogalmaz: fel kell gyorsítani a molekuláris patológia használatát. Ez a döntés viszont most éppen visszafogja - állítja az egyetemi tanár, aki szerint azzal, ha nincs meg a korrekt diagnózis, a kezelés is lényegesen többe kerülhet.
Azt, hogy mi állhat a döntés hátterében, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet. Egyes feltételezések szerint a több százmilliós keret az utóbbi hónapokban favorizált méhnyakrákszűrésekhez kell. Persze még az is kérdés, hogy ha valóban ehhez biztosítják a nagyszámú pluszvizsgálatot, abba miért nem vonták be a szakmát, ahogy az is, hol biztosítják majd ezek szakmai hátterét.
A négy egyetem, illetve a szakmai kollégiumok, a labor, a patológiai, a mikrobiológiai és a genetikai szakmai testületek közösen kérik a döntés azonnali felülvizsgálatát. Egyelőre Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszát várják.
Szerettük volna mi is megismerni a minisztérium álláspontját, de írásban eljuttatott kérdéseinkre a tárca nem reagált, Rácz Jenő szakminiszter pedig lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult.