A tíz pontból álló választási körlevél Ruini római bíboros néhány évvel korábban Olaszországban kiadott hasonló levelére támaszkodik, ám Gyulay Endre azt saját aktualizáló megjegyzéseivel egészíti ki. A körlevélben hangsúlyosan szerepel az élet védelme, amelynek kapcsán külön megemlíti az embrió tiszteletét, a béranyaság, a klónozás és az eutanázia elutasítását. Egy másik pontban az áll, hogy nem lehet egy szintre hozni a házasságot és az együttélés egyéb formáit. A körlevél a globalizációval szemben a szolidaritást hangsúlyozza, továbbá egyenlő normatív támogatást kér az önkormányzati és az egyházi iskolák számára. A bevándorlókkal szemben befogadó, nyitott magatartást kér, ugyanakkor védelmezné a többségi nemzet érdekeit is.

Ruini eredeti szövege fellépést sürget a prostitúcióval, a pedofíliával, a drogkereskedelemmel szemben, amihez Gyulay hozzáfűzi, hogy a templomok védelemre szorulnak a fosztogatókkal szemben, a tanyai öregeknek a rablógyilkosoktól, a templomból hazatérőknek pedig az utcai rablóktól kell félniük. A 10. pont újra hangsúlyozza a szolidaritást, Gyulay püspök pedig külön óv a banki szféra uralmától. A körlevél végén arra buzdít, hogy ha elérkezik a választás napja, minden katolikus hívő adja le voksát, de átgondoltan, felelősséggel tegye.

Gyulay Endre szegedi tudósítónknak azt hangsúlyozta: nem pártok, hanem személyek választását kívánta megkönnyíteni. A levélben külön kéri, hogy pártokról a templomokban ne beszéljenek, gyűléseken lehetőleg ne szólaljanak fel, de mindig emlegessék és hirdessék minden közügyben az egyház tanítását. Ugyanakkor feltűnő, hogy a megyés püspök csak kéri, de nem tiltja meg papjainak a közszereplést, illetve a pártok említését, ahogyan azt sem, hogy magyarázatban fejtsék ki a híveknek: szerintük melyik politikai oldal miként viszonyul az említett értékekhez.