Az új katalán statútum. Az autonómia új törvénytervezetét a barcelonai parlament 90 százalékos többséggel hagyta jóvá tavaly szeptemberben. Három fő változás az 1979-es statútumhoz képest: 1. Az identitás meghatározása szerint nemzet a katalán. 2. Finanszírozás bilaterális alapon: Katalónia szedi be az adókat, s a spanyol kormányzattal megállapodva járul hozzá egyrészt a központi terhekhez, másrészt a szolidaritási alaphoz, amelyből a kevésbé fejlett területek részesednek. 3. A helyi kompetenciák bővülése. Eddig is számos terület, így például egészségügy, oktatás, lakásépítés, rendőrség, infrastruktúra (a repülőterek kivételével) tartoztak Katalónia önigazgatásához. Ám eddig nem volt hatáskörünk a bevándorlási kérdésekben. Márpedig az utóbbi 10-15 évben Katalónia lakosságának 12 százaléka bevándorlókkal bővült.

Ma kezdődik a vita a spanyol parlamentben az új statútumról. A José Luis Rodríguez Zapatero kormányfővel tartott előzetes egyeztetések során a tervezet kisebb-nagyobb módosításokon már átesett. Három katalán párt gyakorlatilag elfogadta ezeket, az Esquerra Republicana még nem, mert még lehet javítani a szövegen. A tervezet sokkal jobb, mint az 1979-es autonómia-alaptörvény, de gyengébb, mint a katalán parlament által kezdeményezett vázlat. Kifogásoljuk, hogy a "katalán nemzet" helyett a "nemzetiség" került a szövegbe.

Az autonómiák az EU-ban. A gyakorlat szerint az uniós tárgyalásokra utazó spanyol miniszter magával visz a 19 autonóm tartományból két minisztert, rotációs alapon. Mi azt kívánjuk: ha kompetenciánkat érintő téma van terítéken - például a földközi-tengeri halászat -, akkor mindig mehessen a mi miniszterünk. Egyébként katalán nyelven is fel lehet szólalni az uniós fórumokon, de nekünk kell biztosítani a tolmácsolást.

A spanyol állam reformja. Logikailag a katalán és a többi autonómiák kibővítése magában foglalja a központi spanyol állam föderális berendezkedésének az erősítését. Zapatero kormányfő erre ígéretet tett, de még saját szocialista pártjában is nagy az ellenkezés. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom föderatív: van a központi spanyol kormány és törvényhozás, illetve 19 tartományi kormányzat és parlament is. Ám csak centralizált legfelső bíróság van, tehát a három hatalmi ág közül az egyik "sánta".

A nemzet fogalma. Európában nagyon kevés a "tiszta eset", amikor az állam és a nemzet egybeesik. Vannak kulturális közösségek, nemzetek, amelyek nemcsak egy államban élnek, ilyen a magyar és a katalán is. Ugyanakkor léteznek kulturális közösségek, amelyek más közösségekkel együtt alkotnak államot. Európának meg kell értenie, egy valóban egységes unió szerkezetének inkább a nemzeti közösségekre kell alapulnia, semmint a hagyományos nemzetállamokra. E folyamatban az államoknak persze el kell ismernie a másik ország történelmileg kialakult területét. Ugyanakkor el kell ismernie a saját területén élők identitását, ezt kell tennie például a Magyarországgal szomszédos, jelentős magyar nemzeti kisebbséggel rendelkező államoknak is. Ezzel az országok a föderalizmus felé nyitnak, Katalónia most azt kívánja bizonyítani, hogy mindez megvalósulhat demokratikusan és a törvények tiszteletben tartásával. A demokráciában ugyanis a törvényi kereteket is meg lehet változtatni, ha a reformok ezt igénylik.

Katalónia 32 ezer négyzetkilométeres területével Spanyolországnak 6,3 százalékát foglalja el, míg 6,8 millió lakosával 15,5 százalékát. Spanyolország hazai társadalmi termékéből 17 százalékkal részesedik, Katalóniában az egy főre jutó GDP tavaly meghaladta a 25 ezer eurót.

Josep Bargallo i Valls