Elmondta: az Alkotmánybíróság ügynöktörvénnyel szemben megfogalmazott kifogásait figyelembe vették a módosítás kidolgozásakor.

Kifejtette, hogy a javaslat szerint az átvilágítási törvény közszereplőkre vonatkozó felsorolását emelnék át a levéltári törvénybe, kibővítve az egyházi személyekkel, ezzel definiálnák pontosan a közszereplő fogalmát. Emellett tágítanák a levéltár számára átadandó iratok körét.

A szabad demokrata politikus szerint a javaslat lényeges eleme, hogy történészekből álló bizottság őrködjön azon, hogy csak nagyon indokolt esetben tarthassanak vissza a nemzetbiztonsági szervek bizonyos iratokat.

Véleménye szerint mindezzel elérhető, hogy ne "ad hoc" jelleggel jelenjenek meg azok nevei, akik együttműködtek az állambiztonsági szervekkel.

"Ezen át kell esnie a magyar társadalomnak, ezeken keresztül kell menni, bármennyire fájdalmas, bármennyire nehéz, bármennyire komplikált is, ez a nemzet önismeretnek szerves része, ha ezt nem tesszük meg, nem ismerjük önmagunkat, és nem is lehetünk tisztában sem a jelenünk hibáival, sem a jelenünk erényeivel" - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy az elmúlt évek törvényi szabályozása a közhiedelemmel szemben jelentős előrelépést jelentett, hiszen ennek köszönhető, hogy az egykori megfigyeltek megismerhették a rájuk vonatkozó adatokat, a történészek a múlt feltárása érdekében bele tekinthetnek az iratokba, és a közszereplő ügynökök azonosításához szükséges adatokat bárki megismerheti.

Fodor Gábor szerint az eddigi törvényi szabályozás két szempontból vallott kudarcot: egyrészt az iratok mintegy 25 százaléka a nemzetbiztonsági szerveknél van, másfelől pedig a bírósági eljárások nagyon elhúzódnak, mivel a közszereplő ügynökök azonosítása nehézkesen működik.

A javaslat ezeket küszöböli ki - jegyezte meg.

(MTI)