A portál birtokába került egy 55 oldalas dokumentum, amelyet - mint írják - elküldtek az illetékes kormányzati szervhez azzal a kéréssel, hogy jelezzék, valódi-e. Azt követően döntött a szerkesztőség a publikálás mellett, hogy állítólag még csak szóra sem méltatták jelentkezésüket.

Az elmúlt évtized legemlékezetesebb eseményei közé tartozott, amikor az Orbán-kormány megalakulását követően, 1998 nyarán az utcára került Princz Gábor, a Postabank alapítója és vezérigazgatója. A banknál az akkori könyvvizsgálat mintegy 20 milliárd forintos hiányt állapított meg - ezt az év végére máig érthetetlen módon 150 milliárdra sikerült feltornázni. A kérdőjelek csak tovább sokasodtak, amikor kiderült, hogy az a nemzetközi könyvvizsgáló cég, mely korábban auditálta a Postabankot, a bankkonszolidáció ellenére nem írta alá az új mérleget - emlékeztet cikkében a hírportál.

A vonatkozó szabályozás értelmében a konszolidációt követően egy évvel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) meg kellett vizsgálnia annak következményeit. Az akkori elnök, Sepsey Tamás el is végeztette az elemzést, és az ennek eredményeként született jelentést Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István kancelláriaminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyaránt megkapták. A stop.hu felhívja a figyelmet, hogy az említettek nem tettek semmit, holott mindenki érdeklődésére számot tarthatott volna, hogy kik és hová tüntettek el 130 milliárd forintnyi közpénzt.

A stop.hu szerkesztői, miközben közlik a birtokukba került dokumentumot, kérdséeket intéznek az érintettekhez, illetve az olvasókhoz, például azt, hogy mi történt a jelentéssel; miért nem követte részletes vizsgálat; a akik olvasták, miért mulasztottak el büntetőfeljelentést tenni; elkövették-e ezzel a bűnpártolás bűncselekményét; amennyiben ezt megtették és lefolytak a megfelelő vizsgálatok, hol maradt az ítélet; ha indult nyomozás, akkor ki és miért állította le?

A cikkhez pdf-file formátumban csatolt dokumentum itt tölthető le a stop.hu portálján.

(NOL)