A 35 ország képviselőiből álló kormányzótanácsnak ezúttal nem sikerült a szokásoknak megfelelő konszenzust kialakítania az Egyesült Államok által is támogatott határozati javaslat kérdésében, így arról szavazást tartottak. A testület 27:3 arányban - Kuba, Szíria és Venezuela ellenszavazata mellett - fogadta el az unió tervezetét, míg 5 ország képviselői tartózkodtak.

A hivatalosan még közzé nem tett dokumentumban az iráni atomprogram miatti komoly aggodalmának ad hangot az atomsorompó-szerződésben foglaltak betartásán őrködő szervezet. A NAÜ Irán szemére veti, hogy sok hiányosság tapasztalható a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a teljesítésével kapcsolatban. A szervezet a határozatban kinyilvánította, hogy hiányzik a bizalom az iráni nukleáris program kizárólagos békés jellegét illetően. Ezért felkérik Mohamed el-Baradeit, a NAÜ főigazgatóját, hogy terjesszen jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az iráni atomprogramról, egyebek között arról, milyen lépéseket vár a NAÜ Irántól.

A határozatban felszólították Iránt, hogy ismét állítsa le az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenységét, fontolja meg - a nukleáris fegyverhez felhasználható plutóniumot "termelő" - nehézvizes reaktor megépítéséről való lemondás lehetőségét, iktassa törvénybe az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a NAÜ előre be nem jelentett ellenőrzéseit az iráni atomlétesítményekben, tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrök kiegészítő vizsgálódásait, beleértve meghatározott személyek meghallgatásának a lehetőségét, valamint olyan dokumentációkhoz való hozzáférést, amelyek nukleáris anyagok, illetve berendezések feketepiaci forgalmával állhatnak összefüggésben.

A határozatnak a diplomáciai szóhasználat patikamérlegén kiegyensúlyozott szövegében nem kértek semmiféle lépést a Biztonsági Tanácstól, amely azonban - elméletileg - büntetőintézkedéseket is elrendelhet Iránnal szemben. Állítólag ez volt a feltétele annak, hogy Oroszország megszavazza a határozatot. A NAÜ kormányzótanácsának rendkívüli ülésével kapcsolatban már Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója is hangsúlyozta napokkal ezelőtt, hogy a BT bizonyosan nem tesz semmilyen lépést, amíg el nem készül az iráni atomprogramról szóló új NAÜ-jelentés. Greg Shulte, az Egyesült Államok bécsi ENSZ-nagykövete napokkal ezelőtti bécsi sajtónyilatkozatában leszögezte: "Most nem törekszünk szankciókra vagy más jellegű büntetőintézkedésekre. Ehelyett a Biztonsági Tanács tekintélyének a súlyával szeretnének támogatni a NAÜ erőfeszítéseit".

Irán már közvetlenül a határozat elfogadása előtt kilátásba helyezte, hogy mindenfajta együttműködést megszüntet a NAÜ-vel, és haladéktalanul felújítja nukleáris programját, ha az ügynökség kormányzótanácsa az ENSZ BT-hez fordul.

Az iráni hatóságok ennek megfelelően előzetes írásbeli utasítást kaptak az addig felfüggesztett atomtevékenység folytatására. Mindezt megerősítette Dzsavad Vaidi, a NAÜ központjában tárgyaló iráni küldöttség vezetője, hangsúlyozva, hogy a határozat elfogadása miatt országa ismét hozzákezd az urándúsításhoz. Vaidi szerint a kormányzótanács határozata politikailag motivált, s nincs semmilyen jogi vagy műszaki alapja. A küldöttségvezető azzal vádolta az ügynökséget, hogy a határozattal megakasztotta a diplomáciát, és - mint fogalmazott - egyelőre nem világos, hogyan és mikor lehet majd visszatérni ahhoz.

Nem sokkal később a magas rangú iráni diplomata a teheráni televíziónak adott nyilatkozatában is megerősítette a korábban mondottakat. A Bécsből sugárzott interjúban az iráni küldöttségvezető mindehhez hozzátette: a határozat elfogadása nyomán Irán halottnak nyilvánítja azt a moszkvai javaslatot is, amely szerint az iráni urándúsítást Oroszországban végezzék. Az orosz kormány a közelmúltban állt elő ezzel az indítvánnyal, remélve a kialakult nemzetközi válság enyhítését, továbbá az iráni urándúsítás átláthatóbbá tételét. Dzsavad Vaidi közölte, hogy a gazdasági célokat szolgáló urándúsítást Natanz városában haladéktalanul felújítják, összhangban azzal a határozattal, amelyet az iráni parlament a közelmúltban fogadott el. A diplomata a békés célokat szolgáló urándúsítás felújításáról beszélt, ugyanakkor a Nyugat attól tart, hogy a dúsított uránt Teherán nukleáris fegyver előállítására használhatja fel.

Hasonlóan fogalmazott a müncheni biztonságpolitikai fórumon részt vevő Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának bevonását a konfliktus eszkalálódásaként értékelte. A diplomata hangoztatta, hogy országa "három éve mindent megtett a jó együttműködés kialakítása és az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében". A NAÜ által elfogadott határozat nyomán Teheránnak nem maradt más lehetősége, mint a nukleáris tevékenység felújítása - jelentette ki.

(MTI)