Paskai László is jelentett
Ma utcára kerülő számában Paskai László nyugállományú bíboros ügynökmúltjáról közöl cikket az Élet és Irodalom. A szerző, Ungváry Krisztián hangsúlyozza, hogy Paskai László - ellentétben például a lap előző számában leleplezett Szabó Istvánnal - hosszú ideig meg tudta oldani, hogy ne adjon tippeket az állambiztonságiaknak, ne áztasson el másokat.
Ungváry Krisztiánnak a "Tanár" fedőnevű személy beszervezési kartonját nem sikerült fellelnie, de - állapítja meg a történész - életrajzi adatai teljes mértékben egybeesnek Paskai Lászlóéval. A cikk szerint a majdani bíborost a központi szemináriumban, 1965-ben kezdték megkörnyékezni. Az iratok arról tanúskodnak, hogy Paskai mesterien szerelte le a titkosszolgálat közeledési kísérleteit. A történész úgy ítéli meg, hogy "Tanár" mindenkiről csak olyat mondott, ami állambiztonsági szempontból az illetőre nézve előnyösnek számított. (A cikk azért ellenpéldát is említ. Paskai László 1971-ben beszámolt egy plébánosról, aki hangot adott nemtetszésének, amiért jelentést kell tennie az Állami Egyházügyi Hivatalnak.)
"Tanár" beszervezése rendkívül elhúzódott, évekig csak jelöltként szerepelt a nyilvántartásban. 1972 nyarán aztán már ügynökként jelentett. Ungváry Krisztián megjegyzi: "ügynöki" minősítést azok kaphattak, akik presszióval, zsarolással lettek beszervezve. 1973-ban Paskai László minősítése már "titkos megbízott", ami elvileg azt jelenti, hogy világnézeti meggyőződésből is hajlandó együttműködni. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ez a minősítés fedi a valóságot: előfordult, hogy a jelölt lehetőségei vagy tulajdonságai "lakkozást" kaptak, s nem feleltek meg a realitásnak.
Paskai László utolsó Ungváry által megismert jelentése 1974 májusában íródott.
Ungváry Krisztián a cikkben élesen bírálja a később bíborosi rangra emelkedett egyházi személyiség nyilvános szerepléseit, a pártállam iránti szerinte túlzott lojalitását, de paradox módon úgy látja, hogy ügynöki tevékenységének dokumentumait nem kell szégyellnie.
Paskai László esete - írja a történész - mutatja, hogy még a legszorongatottabb ügynök is rendelkezett mozgástérrel. Nem az az igazi kérdés tehát, hogy a diktatúrában ki írt alá beszervezési dokumentumot, hanem az, hogy mit csinált eztán. Paskai példája bizonyítja, hogy különösebb lealjasodás nélkül is lehetett valaki hálózati személy. Teljesen azonban nem lehet felmenteni - teszi hozzá Ungváry -, mert akkor azokat vesszük semmibe, akik a gonosz megkísértésének nála jobban ellen tudtak állni, és az árulás minimumára sem voltak hajlandók.
Az esztergomi nyugdíjas papi otthonban lakó Paskai Lászlót nem sikerült megszólaltatnunk. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a bíboros még nem olvasta az Élet és Irodalmat. A főegyházmegyében zajló egyházi ünnepek miatt még napokig zsúfolt a programja.
Az egyház részéről Veres András püspök, a katolikus püspöki kar titkára írásban reagált a cikkre:
"Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is.
Figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja: a »Tanár« megnevezésű személy kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott. Továbbá azt is leírja, hogy az ügynökké minősítés csak látszatintézkedés, úgynevezett lakkozás eredménye volt. A cikk végén megjelenő ítélkezés pedig a szerzőtől való, lelke rajta.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására történeti kutatócsoportot hoz létre."
A félreértések elkerülése végett: a történész nem azt állította, hogy a bíboros beszervezése látszatintézkedés volt, hanem azt tartotta kétségesnek, hogy világnézeti meggyőződésből jelentett.
A vélemények megoszlanak arról, hogy a papság milyen mértékben működött együtt az állambiztonsággal. Bulányi György, a katolikus Bokor bázisközösségi mozgalom alapítója szerint túlnyomó többségük ügynök volt a Kádár-korszakban, Ungváry Krisztián szerint viszont nyilvánvaló, hogy a papság jelentős része nem volt az. Szabó Gyula plébános, aki évek óta kutatja a levéltárakat, azt mondja, hogy a rendszerváltás előtt a papok és az egyházi intézmények alkalmazottai közül minden ötödik jelentéseket írt.
Tavaly felkerült az internetre egy tisztázatlan eredetű és hitelességű ügynöklista, amely csaknem ötven - főként katolikus - egyházi személyiség nevét tartalmazta. Tíz aktív, illetve nyugállományban lévő katolikus főpap szerepelt a listán, többek között Paskai László is. Több hírbe hozott egyházi vezető határozottan tiltakozott, állítva, hogy sem szóban, sem írásban soha nem adott jelentést.
