A nagy hó és a -20 Celsius-fok alatti hőmérsékletek miatt megrepedeztek azok a csövek, amelyek a tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold bányavállalattól a nagybozintai derítőhöz szállítják a ciános zagyot. A nagybányai sajtó és a helyi zöldszervezetek szerint helyenként 90 centiméternyi repedések keletkeztek, amelyekből mérgező folyadék jutott ki a szabadba.

Az Informatia zilei című nagybányai napilap helyszínen járt riportere arról számolt be, hogy a bányacég alkalmazottai - "a középkorra jellemző technológiával" - vödröket helyeztek el a repedések alatt, és azok tartalmát műanyag hordókba ürítették. A hordókat erre a célra kiküldött tehergépkocsi hordozta végig naphosszat a hat kilométeres csőrendszer mentén.

A lap szerint a repedések oka az, hogy a magyarországi bírósági döntés nyomán a Transgold kapacitásának töredékén működik, így a csövekben a folyadék áramlása nem folyamatos, nagyobb tehát a csövek befagyásának a veszélye.

Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi felügyelőség főfelügyelője közölte: a Transgoldnak műszaki megoldásokat kell találnia a csőrendszer biztonságos üzemelésére.

Böndi Gyöngyike, Máramaros megye prefektusa a Népszabadságnak elmondta: személyesen gyalogolta végig a csőrendszert, amely valóban több helyen is megrepedt. Ciános zagy azonban nem került ki belőle, éppen annak köszönhetően, hogy a folyadék megfagyott. A szóban forgó vödrökkel egyébként az alkalmazottak a csőrendszeren keletkezett jégcsapokat gyűjtötték össze avégett, hogy olvadáskor a mérgező anyag ne kerüljön a földre.

A prefektus hangsúlyozta: semmilyen környezeti szenynyezés nem történt, és annak veszélye sem áll fent. Hozzátette: a Transgold egyébként eldöntötte, hogy a teljes csőrendszert kicseréli, és a szerdai nap folyamán mintegy fél kilométernyi csövet már helyettesítettek.

A kormány helyi képviselője cáfolta azt az információnkat, miszerint a Transgold nem tartaná tiszteletben a magyarországi bírósági döntést, és kapacitásának több mint 15 százalékán folytatná a termelést. Ellenkezőleg, a Transgold a hideg miatt teljesen leállította a termelést, és ez volt az egyik oka annak, hogy a csövek befagytak - mondta.

Nagybányai zöldszervezetek képviselői azonban lapunknak azt állították, hogy a bányacég az előírt kapacitáskihasználást nem tartja tiszteletben, és bár a határidő erre rég lejárt, a ciánvegyületek semlegesítését végző berendezést sem állította mindmáig üzembe. Másik zöldvád szerint a Transgold már rég nem azokat a zagyokat dolgozza fel, amelyekre eredeti engedélye szólt, és ez szintén törvénytelen.

Máramarosban az is nyugtalanságot okoz, hogy egyes hírek szerint Frank Timis, a verespataki bányaberuházás atyja Borsabánya térségében mintegy hatezer hektárnyi területet vásárolt. A helyi lakosság máris úgy tudja, a Transgoldéhoz hasonló ciános eljárással kívánja itt kivonni az aranyat és az ezüstöt a térségben található többtucatnyi derítőben tárolt régi zagyból. Borsabányáról, derítők gátszakadása nyomán, két alkalommal szennyezték a Tiszát rendkívül súlyos mértékben nehézfémekkel.

Rakics Róbert, a zöldtárca környezetvédelmi helyettes államtitkára kérdésünkre elmondta: a román partnerétől kapott tájékoztatás szerint a csövek valóban szétfagytak, ám azonnal megkezdődött a károsodott vezetékszakaszok cseréje, és az eddigi hatósági információk alapján komolyabb mértékű szennyezés nem történt. A felszíni vizekbe nem került a zagyból.

Tájrombolás Verespatakon