A közlemény szerint a magyaroknak mindössze 23,8 százaléka tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra. Az osztrák Fessel-GfK felméréséből kiderül, hogy Európán belül a fejlett skandináv országokban használják legtöbben az internetet.

A 37 országot felölelő kutatás szerint az internet elterjedtségében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottság figyelhető meg: a 15 évnél idősebb lakosság körében a skandináv országokban 70 százalék feletti azok aránya, akik rendszeresen használják a világhálót. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.

A közlemény szerint az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalék az internet-használók aránya, míg az USA-ban mintegy 70 százalék. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval. A Visegrádi Négyek mindegyike megelőzi Magyarországot.

A GfK Hungária legfrissebb magyar kutatási adatai szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, 53 százalékuk pedig információt keres a világhálón.

Az információt keresők többsége, 79 százaléka kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. A felhasználók 62 százaléka közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára, míg 49 százalékuk szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez. Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek, 68 százalékos aránnyal, Igaz, sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.

A közlemény szerint az online-vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.

Az online-vásárlás iránti távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, illetve szolgáltatást, fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos fizetés használatának aránya pedig elenyésző.

(MTI)