Ügynökbotrányok: az ÉS Paskaival folytatja

Az [origo] értesülése szerint az Élet és Irodalom pénteken megjelenő számában közli: Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, 1965 és 1974 között egyházi személyekről jelentett.

Az értesülés szerint a katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat.

Az [origo]-nak Paskai azt mondta, a cikket nem ismeri, így nem akar mondani semmit.

Az ÉS pénteken utcára kerülő lapszámában Ungváry Krisztián történész leírja, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatás alapján azonosította az egyházi vezetőt, akinek beszervezési kartonja nem került elő, a "Tanár" fedőnevű ügynök életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval.

A kutatás eredménye alapján Paskait - aki lelki vezetőnek került fel Budapestre a Központi Szemináriumba -, először 1965-ben környékezték meg, tartótisztje kezdetben Keresztury György százados volt. Az ügynökjelölt "kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, mindenkiről csak olyat mondott, ami állambiztonsági szempontból az illetőre nézve előnyös információt jelentett". A tartótiszt több esetben fejezte ki elégedetlenségét emiatt, például a leuveni jezsuita kollégiumban tett látogatása után - írta a történész.

Ungváry Krisztián megemlíti azt is, hogy 1971-ben egy írásos anyagban Paskai így ír: "a budapesti pasaréti ferences rendház belső életében zavaró körülményt alkot, hogy az ottani lelkész tett olyan kijelentést mások előtt, hogy neki jelentést kell tennie az Állami Egyházügyi Hivatalnak, illetve jelentést tesz a belügyi szerveknek".

A cikkben szerepel, hogy Paskai 1972-től kapott ügynöki minősítést, majd 1973-ban "titkos megbízott" lett. Ezt az elnevezést azokra az emberekre használták, akik világnézeti meggyőződésből voltak hajlandóak együttműködni az állambiztonsági szervekkel. A cikk szerzője hozzáteszi: Paskai jelentéseinek hangneme, személytelen és semmitmondó volta később sem változott. Az ÉS-ben megjelent írás kitér arra, hogy Paskai 1974-ben, Mindszenty József bíboros felmentéséről írta utolsó jelentését.

"Nincs jele annak, hogy ´Tanár´ 1973-as rektori kinevezésében bármi szerepe lett volna annak, hogy ő az állambiztonság titkos munkatársa" - hangsúlyozza a szerző. A történész kitér a cikkben arra, hogy "az 1970-es évekre a Magyar Katolikus Püspöki Kar jelentős része lojális személyekből, ügynökökből állt", ugyanakkor nyilvánvalónak tartja, hogy a papság jelentős része nem volt ügynök.

Ungváry Krisztián álláspontja szerint Paskai László nyilvános tevékenysége ellentéte volt a "Tanár" visszafogottságának. Példaként hozza fel, hogy "Mindszenty kapcsán még 1987-ben is azt volt képes nyilatkozni a Wochenpresse című lapnak, hogy Rákosi "a megegyezést kereste", és hogy Mindszenty ´makacsságával´ tönkretette az egyházat". Az ÉS cikke megjegyzi: Paskainak mint hálózati személynek a története arra bizonyíték, hogy különösebb lealjasodás nélkül is lehetett valaki hálózati személy. A szerző szerint a Magyar Katolikus Püspöki Kar az átvilágításra vonatkozó hallgatásával a Kádár-rendszert konzerválja.

Az Élet és Irodalom évekkel ezelőtt indította cikksorozatát az állambiztonsági iratnyilvánosságról és többször hitet tett amellett, hogy a rendszerváltozás után hozott ügynöktörvény igazságtalan. A hetilap idén többek között Szepesi György sportriporterről, Heltai András újságíróról és Szabó István filmrendezőről írta meg, hogy korábban ügynök volt.

Veres András: politikai indíttatású a Paskai Lászlóról szóló cikk időzítése

Egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja a Paskai László bíboros ügynökmúltjáról csütörtökön nyilvánosságra került cikk időzítését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).

"Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is" - közölte Veres András püspök, a testület titkára az MTI-vel.

Mint mondta, figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja, a "Tanár megnevezésű személy" kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott.

Továbbá a történész azt is leírja, hogy az ügynökké minősítés csak látszatintézkedés, úgynevezett lakkozás eredménye volt - közölte a püspök, hozzátéve: "a cikk végén megjelenő ítélkezés pedig a szerzőtől való, lelke rajta".
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására történelmi kutatócsoportot hoz létre - emlékeztetett Veres András, aki mindezen túlmenően nem kívánt többet mondani.

Ügynökmúlttal vádolt katolikus vezetők

2005 február végén az interneten egy anonim, ingyenes tárhelyen megjelent egy 219 nevet - köztük Paskai László nevét is - tartalmazó ügynöklista. A Szakértő 90 által feltett névsor megjelenése után néhány érintett, ügynökmúlttal vádolt katolikus vezető nyilatkozatban reagált a vádakra:

2005. február 28. - Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök büntetőeljárás megindítását kérte nevének az "ügynöklistán" való megjelenése miatt. Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Sem külföldi útról, sem személyről vagy bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tett.

2005. március 1. - Büntetőeljárás megindítását kérte ismeretlen tettes ellen Szőke János római katolikus lelkész, a Don Bosco Szalézi Társaság tagja amiatt, mert neve és személyes adatai - "részben helyesen, részben manipuláltan" - szerepeltek az "ügynöklistán". Beadványában kifejtette, hogy személyére vonatkozóan a lista állításának semmilyen valóságalapja nincs.

2005. március 3. - Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az "ügynöklistával" kapcsolatos nyilatkozatában említette Kada Lajos érsek, nuncius nevének szerepeltetését.

2005. március 8. - "Bocsánatkérés a III/III-as listán feltüntetett püspök részéről" címmel nyílt levelet tett közzé Gyulay Endre szeged-csanádi katolikus püspök, aki leszögezte, hogy nem keresték meg, és jelentést vagy írást sohasem adott be. "Bocsánatot kell kérnem" - kezdetű mondataival a megyés püspök a Magyar Katolikus Egyház honlapján megjelent nyílt levélben "formailag" bocsánatot kért azoktól, akik például ki akarták utasítani beosztott helyéről, és akiknek meg kellett lesniük, mikor van távol lakásától, hogy akkor végezzék el az előírt házkutatást.

(origo, MTI)

Paskai László
Paskai László
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.