Meleg ruha az európai házi öltözet
A helyzet kísértetiesen emlékeztet a hetvenes évek olajválságára, amikor a magyar tévé büszkén mutatta, hogy a bugyuta németeknél üresek az országutak, bezzeg nálunk, van benzin bőven, olcsón.
Pedig Nyugat-Európa csak részben függ az orosz gáztól. De a gáztól erősen függ. Az Európai Unió zöld könyve szerint az európai gazdaság energiaigénye gyorsan növekszik, és ha a jelenlegi - még mindig pazarlónak minősített - energiapolitika nem változik, az összes energiafelhasználás jelenlegi 70 százalékos import aránya 90 százalékra emelkedik 2030-ra. A térség gázimportja ma 40 százalékot tesz ki, de 2020-ra eléri a 70 százalékot. Az unió országaiban átlagosan 25 százalékot tesz ki az orosz gáz felhasználása.
Így nem meglepő, hogy az orosz-ukrán gázárvita megerősítette a nyugatiakat a felismerésben: az uniónak közös energiastratégiára van szüksége. Ezt deklarálták Brüsszelben, és erről szólt a napokban a Club Grande Europe (Nagy Európa Klub), újságíróklubjának kerekasztal-beszélgetése az Európai Parlament párizsi képviseletén. Ennek az exkluzív sajtóklubnak a legnagyobb világlapok a résztvevői, meglehetősen borsos tagsági díjjal.
A klub legutóbbi összejövetelét az európai energiabiztonság témájának szentelte. Ezen Jean Lemierre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója is azt fejtegette, hogy a kelet-európai országokban erősen tartja magát az a hagyomány, amely szerint senki nem akarja megfizetni az energia tényleges árát. Fabrizio Barbaso, az Európai Bizottság energia és közlekedési főigazgató-helyettese, a Club Grande Europe beszélgetésén úgy vélte, a tagországoknak növelniük kell az energia behozatalát az unión kívülről. Lapunknak pedig azt hangsúlyozta, hogy bár közösen kell megoldást találni a gondokra, a magyarországi szokásokon mindenképpen változtatni kell. Amit abban a párizsi palotában, ahol a falakat barokk festmények díszítették, de egy óra után már lefagyott az ember lába a csizmában, komolyabban lehetett venni, mint a jól fűtött pesti szobákban.
