P., mint pamflet
- Ki az a "P.", akiről petíciójukban kijelentik, hogy szeretik és tisztelik?
- Írjuk ezt is: annak a redves korszaknak az áldozata, amely mindannyiunkkal kib...ott.
- Bővebben?
- A P. a Pityu rövidítése Szabó István keresztnevéből, bár ezt a játékot később megbántuk.
- Valójában miért csinálták az egészet?
- Mert elegünk volt abból az édes-bús nyüszítésből, ami ezt az ügyet körülveszi. El kell ismerni, hogy Szabó István ügynök volt, és kész.
- Honnan jött a vicceskedő forma?
- Így próbáltuk nevetségessé tenni azt, ami a közbeszédben egyfajta szentimentális érzelgősség felé vitte el a kérdést. Attól ugyanis, hogy valaki jó filmeket készít, még lehet gyenge ember egy adott életpillanatban. Mellesleg azt se feledjük, hogy Gervai András ÉS-ben közölt írásából egyértelműen kiderül, Szabó István a '70-es években igencsak aktívan működött közre egyes filmek betiltásában.
- Látta az eredeti aláírásgyűjtő ívet?
- Nekem is elküldték, de értelmetlennek és ostobának tartottam, mert pont a lényeget kerülte meg.
- Mégis több mint százan írták alá. Az önök petíciópamfletjéhez hányan adták a nevüket?
- Most kétszáz körül tartunk. Sokan megjegyzést is fűztek az aláírásukhoz. Volt, aki azt írta, elege van az ügynöktörvényből, más hozzátette, hogy Szabó a történtektől függetlenül nagy rendező, és akadt, aki zsidózni kezdett. Furcsa volt látni, ki mindenkivel kerültünk egy platformra.
- Nem volt konfliktusuk emiatt?
- Eddig még nem, de nem is a konfliktust kerestük. Egyszerűen fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy az ügynökkérdéshez nem érzelmileg, hanem racionálisan kell közeledni. Ha úgy vesszük, ez a dolog nem is Szabóról szól.
- Önt megfigyelték hajdan?
- Kikértem a rám vonatkozó papírokat a Történeti Hivataltól, de nem találtam erre vonatkozó dokumentumokat. Őszinte legyek? Kissé csalódtam.
- Bástya elvtársat már senki nem akarja besúgni?
- Valahogy úgy. Persze nincsenek kétségeim: vannak még titkos anyagok.
