A dán lap feladta a harcot
Az arab országokban rendezett utcai tömegtiltakozások, bojkottfelhívások és kormányzati támadások nyomán a Jyllands Posten főszerkesztője, Carsten Juste azt mondta, hogy lapja elvesztette a véleményszabadságért folytatott harcot. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök pedig úgy nyilatkozott, hogy országának irányíthatatlanná vált erőkkel kell szembenéznie, és rendkívüli erőfeszítésre van szükség, hogy ezeket lecsillapítsák. Rasmussen egyúttal óva intett a Dániába bevándorló muzulmánok elleni akcióktól - írta az MTI.
A France Soir című francia bulvárlap tegnap leközölte a dán újságban négy hónappal ezelőtt publikált, a muzulmán világban nagy felzúdulást keltett tizenkét Mohamed-karikatúrát. "Jogunk van ahhoz, hogy az Istent kifigurázzuk" - hirdeti címoldalán a lap.
A Jyllands Posten dán napilap Arhus városban lévő székhelyét, illetve koppenhágai szerkesztőségét még kedden bombariadó miatt kiürítették. Az újság hétfő este közleményben kért bocsánatot a világ muzulmánjaitól, mert megsértette őket azzal, hogy karikatúrákon ábrázolta Mohamed prófétát, vallásuk alapítóját.
Soren Gade dán védelmi miniszter közölte: fatvát (kötelező érvényű vallási rendeletet) adtak ki az Irakban szolgáló dán katonák ellen. Ibrahim al-Dzsaafari iraki kormányfő bekérette Dánia bagdadi nagykövetét és személyesen adta át neki a koppenhágai kormánynak címzett üzenetét. Ebben bírósági eljárást követelt az érintett dániai újság és a karikatúrák szerzői ellen, valamint jelezte, hogy hivatalos bocsánatkérést vár el a koppenhágai vezetéstől.
Több mint tizenegyezer dán munkahely elvesztését okozhatja az a bojkott, amelyet muzulmán országokban alkalmaznak a dán árukkal szemben. A Jyske Bank elemzése szerint a kereskedelmi bojkott - egyévi időtartammal számolva - nyolcmilliárd dán koronás (1,1 milliárd eurós) exportkiesést okozhat. Főleg az élelmiszerexport és az agrártermékek kivitele van veszélyben. (MTI)
Börtön gúnyrajzért, megúszott sírrombolások
1993. október 15., Irán: Tízévi börtönbüntetésre ítélték azt a karikaturistát, akinek Khomeini imámra hasonlító gúnyrajza jelent meg 1992 áprilisában egy iráni folyóiratban.
1997. december 30., Izrael: Egy kelet-jeruzsálemi bíróság bűnösnek mondta ki azt az izraeli nőt, aki Mohamed prófétát disznóként ábrázoló plakátokat ragasztott fel Hebronban palesztin üzletek falára.
2000. december 28., Izrael: Egy amerikai turista vörös festékkel töltött palackokat vágott a jeruzsálemi Siratófalhoz, a zsidó hit legszentebb helyéhez. A férfi, azt akarta kifejezésre juttatni, mennyire elítéli a palesztin felkelés izraeli elnyomását. Letartóztatták.
2005. április 13., Görögország: Az athéni fellebbviteli bíróság felmentette a Jézus Krisztusról írt könyve miatt első fokon istenkáromlás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Gerhard Haderer osztrák karikaturistát. A szerző képregényében kábítószerező hippiként mutatta be a keresztény vallás alapítóját.
Világszerte, de főként Európában számos alkalommal gyaláztak meg zsidó temetőket, sírokat, az elmúlt hónapokban Londonban, Franciaországban, Szlovákiában, Németországban, Oroszországban került sor hasonló antiszemita megnyilvánulásokra. (MTI Sajtóadatbank)
