Az elnök a kongresszusban hangsúlyozta, hogy van, aki ezt a célt tévelygő idealizmusként elutasítja, a valóságban azonban Amerika biztonságának a jövője függ tőle. A nép megoltalmazásának és a béke biztosításának Bush elnök szerint az az egyedüli útja, ha az Egyesült Államok vezető szerepet vállal a világon.

A szabadság előretörését az elnök korunk "nagy történetének" nevezte. Kiemelte, hogy 1945-ben még csak két tucat demokratikus ország volt a földön, ma pedig már 122 és 2006-ban a Föld lakosságának több mint a fele demokratikus országokban élt. Figyelmeztetett, hogy a terroristák szívtelen zsarnoki uralmat akarnak az egész Közel-Keleten és tömegpusztító fegyverekkel akarják felszerelni magukat. Irakban meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy onnan támadásokat indítsanak Amerika és a világ ellen.

Hangsúlyozta, hogy Irak három év alatt a diktatúrától eljutott az alkotmányig és a választásokig. Leszögezte, hogy bízik a győzelemben. Az amerikai katonák számát annak mértékében csökkentik, ahogyan az iraki erők átveszik a feladatot tőlük. A döntést erről a katonai parancsnokok hozzák meg, nem a politikusok Washingtonban - jelentette ki az elnök, a gyors távozást, kivonulási menetrendet sürgető demokrata párti bírálóira utalva. Hozzátette, hogy különbség van a felelős kritika és a defetizmus között, mint ahogy az utólagos okoskodás sem azonos a bölcsességgel vagy a stratégiával. A hirtelen kivonulással az iraki szövetségesekre halál és börtön várna és a stratégiai fontosságú ország élére olyan terroristák jutnának, mint Oszama bin-Laden és Abu Muszad az-Zarkavi.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harc több, mint katonai művelet. Amerika támogatja a demokratikus reformokat. A választások alapvető fontosságúak, de csak a kezdetet jelentik. A demokrácia a törvény uralmát, a kisebbségek védelmét jelenti. A palesztinok szavaztak, a Hamasz vezetőinek most el kell ismerniük Izraelt, le kell szerelniük, el kell utasítaniuk a terrorizmust és a tartós békéért kell munkálkodniuk.

Iránról szólva úgy fogalmazott, hogy jelenleg egy szűk klerikális elit tartja fogva túszként az országot, a népet elszigeteli és elnyomja. Közvetlenül Irán polgáraihoz szólva Bush elnök kijelentette, reméli, hogy az Egyesült Államok "egy napon a szabad és demokratikus Irán legközelebbi barátja lesz". Újfent felszólította Teheránt, hagyjon fel a terroristák támogatásával. Azt is hangoztatta, hogy nukleáris ambícióival az iráni rezsim az egész világgal dacol, amely azonban nem engedheti meg, hogy atomfegyverekre tegyen szert.

Az elnök védelmébe vette az amerikai állampolgárok nemzetközi telefonbeszélgetéseinek bírósági hozzájárulás nélküli lehallgatását és hangsúlyozta, hogy a "terroristamegfigyelési program" folytatása továbbra is fontos Amerika biztonsága érdekében.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak erősítenie kell vezető gazdasági szerepét a világon. A gazdaság egészséges és életerős és gyorsabban növekszik, mint bármely ipari államban. Az elmúlt két és fél évben 4,6 millió új munkahelyet teremtettek, többet, mint Japán és az Európai Unió együttvéve. Amerika azonban nem lehet önelégült, a dinamikus világgazdaságban olyan új versenytársak jelennek meg, mint Kína és India, Amerika nem zárkózhat be, meg kell őriznie versenyképességét.

Az elnök hangsúlyozta, hogy 2025-re 75 százalékkal kell csökkenteni kell a közel-keleti kőolajimport, egyebek között alternatív üzemanyagok kifejlesztésével, így hat éven belül versenyképessé kell tenni az etanolt.

Bush kérte a kongresszust, törvényben tiltsa meg az ember klónozás minden formáját, az embriók létrehozását kísérleti célokra és adásvételét. Bush elnök beszédének kezdetén méltatta Martin Luther King polgárjogi harcos aznap elhunyt özvegyét, Coretta Scott Kinget.

Bush érkezése előtt a teremben letartóztatták Cindy Sheenant, az iraki háború ellen tiltakozó megmozdulások országosan ismert alakját. Sheenan asszony az egyik demokrata párti képviselő vendégeként érkezett, de - még az elnök érkezése előtt - ki akart bontani egy tiltakozó transzparenst.

A demokraták kétségbe vonják Bush hitelét

A demokrata pártiak, amint az várható volt, bírálták George Bush amerikai elnöknek az unió helyzetéről közép-európai idő szerint szerdára virradóra elmondott beszédét és hangsúlyozták: az országot lehet jobban is vezetni, mint ahogy azt a Fehér Ház mostani gazdája teszi. Harry Reid, a szenátus demokrata párti frakcióvezetője úgy ítélte meg, hogy az elnök szavai nem voltak hitelesek, amikor arról beszélt, hogy Amerikát biztonságosabbá teszi és csökkenti az energetikai függőséget. Az elnök az ellenzéki politikus szerint hitelesebb lett volna, ha nem hagyta volna, hogy a kőolaj-lobbi vezesse a kezét az energiapolitika kialakításában.

Az amerikai katonák méltatása őszintébb lett volna, ha valódi tervvel rukkolt volna elő, amely biztosítaná a sikert Irakban. Reid szerint ma nincs fontosabb feladat Washingtonban, mint a korrupció televényének a felszámolása, miközben a Fehér Ház a republikánus párti korrupció melegágya lett.

Tim Kaine virginiai kormányzó egyebek között felrótta, hogy George Bush hamis indokokkal indított háborút Irak ellen.

Howard Dean, a Demokrata Párt országos elnöke azzal vádolta Bush elnököt, hogy az amerikaiakban el akarja ültetni a félelmet és meg akarja osztani őket.

(MTI)