A választások után megszorítást vár a piac
Az Európai Bizottság és - ajánlásának nyomán - az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a választásokra tekintettel szeptember elsejéig adott haladékot az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges részletes program kimunkálására. A deficitcsökkentés előterjesztett mértékével egyetért az EU, ám a tervből egyelőre hiányzik a hogyan. Erre figyelmeztetett minap a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő, amikor stabil helyett negatív kilátást adott az adósbesoroláshoz. Az S&P egyik nagy párt programját sem tartotta elfogadhatónak.
Ha a folyamatokban nincs változás, az idei államháztartási deficit elérheti vagy meghaladhatja a GDP 6,7 százalékát, vagyis az Európai Bizottság által becsült mértéket - az uniós statisztikai módszertan szerint, a nyugdíjreform költségével csökkentve - hangoztatják a Reuters által megkérdezett szakértők. A kormányzat 4,7 százalékos hiányt ígér. A kormány költségvetési terve és a piaci várakozás között két százalékpontnyi különbség van.
- Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyjából 400-450 milliárd forintot kellene kivenni az idei büdzséből - mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, aki túlköltekezési ígéreteket nem a kormány, hanem a Fidesz részéről lát. Ha egy esetleges Fidesz-kormány például július elsejétől úgy csökkenti a társadalombiztosítási járulékot, mint a kampányban hangoztatja, akkor a büdzséből 700-800 milliárdot kellene kiemelni, hogy az egyenleg legalább ne romoljon. A kutató úgy véli, ha a jelenlegi kormány folytatja a munkáját, akkor a választások után rövid távú, azonnali intézkedésekre lehet számítani: közüzemi áremelésekre, az egységes áfa bevezetésére, intézményi költséglefaragásokra. A szakértő utal rá, hogy a Fidesz nem akar megszorításokat, s nem foglalkozik a kiadáscsökkentés kérdésével.
Ez ejti zavarba a külföldi elemzőket is. Az MTI jelentése szerint a Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege friss helyzetértékelésében leszögezi: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke "továbbra is populista ígéreteket tesz". Az elemzők ezek közé sorolják a támogatott lakáshitelrendszer kiterjesztését célzó javaslatot is, amely csak tovább terhelné a költségvetést. A cég fenntartja azt a véleményét, hogy a választások győztesének kilététől függetlenül valószínűtlen a gyors költségvetési konszolidáció, és ezért tovább romolhat a befektetői hangulat.
Ez az eshetőség egyértelműen feltűnik az S&P elemzésében is, ám meglehet, a helyzet még bonyolultabb. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a szakértők itthon és külföldön is úgy gondolják, hogy az idei hiány magas lesz. A piac valójában nem ismeri a konkrét elképzeléseket, nem tudja, mi jön a következő években, megindulnak-e a reformok az euró bevezetése érdekében. Török hangsúlyozza: a piac nem alkot programot a kormányok vagy a pártok helyett. Nehéz ugyanakkor előrejelezni a globális befektetői hangulatot is. Lehetséges, hogy elvegetálhatnak a magyar kormányok még évekig magas hiánnyal, de ha változik a nemzetközi megítélés, akkor már késő lesz a fiskális hitelesség gyors helyreállításával próbálkozni.
- Szükség van költségvetési kiigazításra, s lesz is - mondja Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója. A kutató 5,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2006-ra, abban a reményben, hogy a választások után egy százalékpontnyi lefaragást hajt végre a kormány. Abból indul ki, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő nyilvánosan elkötelezte magát a reformok és az euró 2010-es bevezetése mellett. A Fidesz pedig válságról beszél, s győzelme esetén éppen erre hivatkozva válságkezelésbe kezdene, nem az ígéretek gyors végrehajtásába.
