Putyin nagyhatalmi évértékelője - Moszkva megkerülhetetlen hatalom
Putyin alapvetően sikeresnek ítélte az ország elmúlt öt évét: az ország aranytartaléka 12 milliárdról 185 milliárd dollárra nőtt, a külföldi államadósság GDP-hez viszonyított aránya 80-ról 30 százalékra csökkent, a költségvetési többlet tavaly elérte az 50 milliárd dollárt. Megerősödött az orosz föderáció, a tavalyi parlamenti választások nyomán pedig az ország teljes jogú tagja lett Csecsenföld is, és befejeződtek a terrorelhárító katonai akciók - mondta Putyin, aki ezúttal sem árulta el, kit szeretne utódjaként látni az elnöki székben a 2008-as választások után.
A gazdasági sikerek szinte kizárólag az ország kőolaj- és földgázexportjára épülnek. Putyin szerint azonban Szibériában további kiaknázatlan energiatartalékok rejtőznek. Megjegyezte, hogy Moszkva nem kívánja monopolizálni a kőolaj- és földgáztermelést. A Gazprom nagy állami vállalat lett, ám a részvények jelentős része piacra kerül.
Kiemelte, hogy az ország energiapolitikája nem a külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze. Véleménye szerint az, hogy Moszkva jelentősen megemelte a korábbi szovjet tagköztársaságokba szállított földgáz árát, csak átlátható piaci viszonyokat teremtett. Nagyra értékelte az Ukrajnával kötött megegyezést, ugyanakkor a konfliktusra hivatkozva kijelentette: Európa energetikai biztonságának érdekében indokolt a Balti-tenger alatt Németországig futó gázvezeték kiépítése.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) esetleges tagságával kapcsolatban kijelentette: Oroszország csatlakozni kíván, ám ezt egyelőre az Egyesült Államok ellenzi, noha George W. Bush amerikai elnök támogatja Moszkva belépését a WTO-ba.
Külföldi újságírói kérdésre Putyin elmondta: a G8 csoportban az idén soros elnöki tisztet betöltő Oroszország teljes jogú tagja az informális szervezetnek. Az ország növekvő gazdasága és a létminimum alatt élők sokasága lehetővé teszi, hogy Moszkva jobban megértse a fejlődő országok problémáit, mint a klub leggazdagabb tagjai. Putyin szerint az ország hatalmas atomarzenálja miatt is kihagyhatatlan a csoportból, amely a világ biztonságpolitikai kérdéseit is megvitatja.
- Olyan egyedülálló rakétarendszereink vannak, amelyek számára mindegy, hogy van-e egy országnak légvédelmi rendszere vagy nincs - nyomatékosította az elnök, vélhetően az amerikai rakétaelhárító ernyőre utalva.
Az iráni atomprogrammal kapcsolatban megjegyezte: minden országnak joga van a békés célú atomenergiára, ám garanciát kell szerezni arra is, hogy annak leple alatt ne működjenek katonai programok. Irán esetében megoldás lehetne, ha az urándúsítás és a fáradt fűtőanyag elhelyezése vegyesvállalatokon keresztül Oroszországban valósulna meg.
Kína kiemelt stratégiai partnere az országnak. Tavaly 29 milliárd volt, 2010-re 60 milliárd dollárra is növekedhet a kereskedelmi forgalom a keleti szomszéddal, amellyel Moszkva - nyáron közös hadgyakorlatot is tartva - negyven év vita után megállapodott a vitatott területi kérdésekről is.