A civil szervezetek tovább folytatják az elmúlt évek alatt többször is kudarcot vallott jogi csatározásukat az M0-s körgyűrű megépítése ellen. Csakhogy a tét talán most a legnagyobb: mintegy hetvenmilliárd forint és gyakorlatilag az M0-s teljes keleti szektora, legalábbis a 4-es számú főút és az M3-as közötti szakasza elúszhat egy, a szakemberek szerint teljesen indokolatlan beadvány miatt. Legfeljebb két héten belül dönt a Fővárosi Bíróság (FB) a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület kéréséről. Vagyis arról, hogy az érvényes építési engedély ellenére felfüggeszti-e az M0-ás körgyűrű 3-as számú főút és M3-as közötti szakaszának kivitelezését. Arról is ítélkeznie kell, hogy hatályon kívül helyezi-e az érvényes környezetvédelmi engedélyt és új eljárásra kötelezi-e a beruházót, azaz a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-t.

A társaság tegnapi sajtótájékoztatóján megkongatták a vészharangot. Bíznak ugyan a számukra kedvező ítéletben, ám ha végül mégis fel kellene hagyniuk az építkezés folytatásával, annak beláthatatlan következményei lennének - jelentette ki Tompos Attila, a cég EU-koordinációs igazgatója. Elmondta, mivel az Európai Unió Kohéziós Alapja egyetlen beruházásnak tekinti az összességében 26,5 kilométeres keleti szektort, ezért a kifogásolt 9 kilométeres szakasz leállítása a többi sorsát is veszélyezteti. Az esetleges per hosszú időre visszavetné a munkákat, márpedig ha a kivitelezéssel nem végeznek 2007. november 30-ig, a pénzügyi zárással pedig 2008 végéig, akkor elvész a keleti szektorra nyújtott mintegy 285 millió eurós (70 milliárd forint) támogatás, ami a költségek nyolcvan százaléka. Ráadásul meg kellene téríteni a kivitelező konzorciumnak okozott kárt is.

A legnagyobb veszteség azonban Budapest már ma is túlzsúfolt közlekedését érné - hangoztatta az igazgató. A forgalmi előrejelzések ugyanis 30-40 százalékos növekedéssel számolnak 2018-ig, így a körgyűrű nélkül a főváros belső útjainak ma is túlzott tranzitforgalma az elviselhetetlenségig növekedne. Az egyik legkritikusabb helyen, a XV. kerületi Szentmihályi úton például jelenleg naponta 9600, az M0-ás nélkül 2018-ban már 13100 jármű halad át. A körgyűrűvel viszont a jelenlegihez képest másfél ezerrel kevesebb lehet a számuk.

A zöldszervezetek, így a SZIKE korábbi követelései nyomán épül meg - várhatóan 2008 második felére - a Pécelt és Gödöllőt összekötő, Csömör elkerülését szolgáló M31-es. Az NA Zrt. ezért érthetetlenül áll az újabb zöldössztűz előtt, a kifogásolt szakaszon ugyanis az M31 miatt egyértelműen kisebb lesz a forgalom. Számos más érv is igazolja viszont az M0-ás jogszerű és környezetvédelmi szempontból sem kifogásolható építését. Az Európai Bizottság külső szakértők által elvégzett hosszas előtanulmányok, hatásvizsgálatok alapján döntött a csaknem 300 millió eurós forrásról. Sőt, a SZIKE felfüggesztést sürgető tavalyi beadványára, újabb öthónapos vizsgálódás után, 2005 novemberében ismét teljes támogatásáról biztosította a beruházást. Azóta a civil szervezet a magyar jogrend és némely EU-irányelv közötti ellentmondásra hivatkozva újból a bizottsághoz fordult, döntés még nem született.

Tompos Attila úgy vélte, az uniós döntéshozatal már csak azért is megalapozott, mert figyelembe vette, hogy a beruházót sokféle törvény, rendelet és határozat köti. Olyan környezetvédelmi beruházások megvalósítását is előírták, amelyek az autópálya levegő- és zajterhelését csökkentik, így például a zajvédőfalak és a véderdők is a lakosság érdekét szolgálják. A határértékeket folyamatosan mérik, s ha szükséges, beavatkoznak.

Mivel az uniós támogatás 2008. december 31-ei határideje nem változott, sok függ az FB első fokú ítéletétől. Az autópálya-társaság ezért arra is emlékeztet, hogy a SZIKE - más civil szervezetekhez hasonlóan - számos bírósági pert vesztett már az elmúlt években. A XVI. kerületi és a csömöri polgármester állásfoglalása szerint a SZIKE közel sem az érintettek többségi álláspontját tükrözi, a térségben sokkal nagyobb az építést támogatók aránya, mint az ellenzőké.

Az NA Zrt. szerint rendkívül aggályos, hogy a SZIKE bírósági keresetéhez most olyan tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket csatolt, melyek 1997-ből származnak, és egy már orvosolt problémát érintenek. A beruházó szerint elfogadhatatlan, hogy a civilek a demokráciára hivatkozva a tömeges érdek és a közhasznúság elé helyezhetik magukat, s működésük szinte egyetlen céljaként az autópálya budapesti szakaszának megtorpedózását tűzzék ki.