Ígéretből sok van, reformtervből kevés

Fidesz kampánytéma-reformok-eü reform reformok zászlóshajók-ígéretek

Miközben az államkassza hiányát finanszírozó befektetők és az EU pénzügyi megszorítást vár a választások után megalakuló új kormánytól, a körvonalazódó programokban komoly reformtervnek egyelőre semmi jele.

Nem találni igazán kidolgozott reformprogramot a két nagy parlamenti párt ígéretei mögött, bár mindkettő beszél valami hasonlóról. A szocialisták a választások után azonnal a közigazgatás és az önkormányzati szféra átalakításához látnának hozzá, amit a többi területen - az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátórendszerben - szükséges reform előfeltételének látnak. A Fidesz retorikájában a változás felelhet meg a reformnak, ám ennek részleteit - egyelőre - nem ismerni. A párt elnöke csak annyit mondott el, szerinte az egészségügy átalakítása nem képzelhető el anélkül, hogy a rendszer ne kapna több pénzt. Egyik nagy politikai erő esetében sem derül ki: milyen konkrét átalakítási tervekkel, változtatási elképzelésekkel készülnek.

Mindkét párt tisztában van azzal, hogy szükség van az államháztartás hiányának mérséklésére, ám ezt másként fogalmazzák meg. A kormány az euró 2010-es bevezetésének célját hangoztatja, és konkrét hiánycsökkentési programot hirdetett meg. A Fidesz elnöke azonban nemrégiben a Figyelőnek adott interjúban azt mondta: legfeljebb egy forintot adna a fizetéséből arra, hogy 2010-ben bevezethető az euró. A párt ezenkívül inkább a magas hiány hátrányait ecseteli, és maga nem fogalmaz meg deficitmérséklő programot. Igaz, ellenzékben ezt meglehetősen nehéz is megtenni.

Kormány és ellenzéke az ígéretek mennyiségében és mértékében is különbözik egymástól. A Fidesz az utóbbi néhány hétben hajlamosabb volt többet ígérni, míg a kormány inkább a múlt év végén, két ötéves programjának meghirdetésével "költött" sokat.

Az ígéretek ellenzéki oldalról tűnnek merészebbnek, a kormányoldalon egyelőre a visszafogottság jeleit látni: a látványos, több százmilliárdba kerülő ellenzéki ötletekre eddig alig néhány milliárd forint kiadással járó intézkedéscsomag volt a válasz.

Kelet-Európa túl szegény az euróhoz

Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövőre tervezett eurócsatlakozása kérdésessé vált, nem kellene még évekig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek miatt, hanem azért, mert a térség egyszerűen túl szegény az euróövezeti tagsághoz - áll a Financial Times hétfői elemzésében. A londoni üzleti napilap szerint Litvánia és Észtország mostani magasabb inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium kapóra jön az elutasításhoz. A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet. Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít. Visszatekintve valószínűsíthető, hogy Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Szlovénia viszont, amelynek csatlakozása jövőre esedékes, készen áll az euró bevezetésére. (MTI)

A Fidesz - gyõzelme esetén - még az autópálya-matrica árából is engedne

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.