A Kehi - a kormány belső ellenőrzési szerve - rendszeresen vizsgálja a közpénzek felhasználását, ám ezek eredményéről a nyilvánosság legfeljebb akkor tud, ha az ellenőrök kormányzati utasításra a választások után az előző ciklus viselt dolgait szedik ízekre.

2001 januárban e sorok írója a Kehihez fordult, hogy megismerhesse a minisztériumi vezetők külföldi útjairól szóló jelentéseket. A kérést a hivatal elutasította. Ezért az adatvédelmi biztos volt a következő állomás.

A repülőre ülő kormánytagok ügyében - majdnem öt év után - most született meg az ombudsman álláspontja. (A miniszteri utakról szóló jelentések legfontosabb részeit később nyilvánosságra hozták, az ugyanis a koalíciós végjátékban remekül felhasználható volt a világjáró Torgyán József és Szabadi Béla ellen.) Ezt összekötötte lapunknak azzal a 2004. szeptemberi megkeresésével, hogy a Kehi eltitkolta az orosz államadósság rendezéséről szóló 2003-as jelentését. A revizorok arra kerestek választ, hogy hol az a 62 millió dollár - vagyis mostani nemzeti banki árfolyamon 12 és fél milliárd forint -, amit Moszkva állítólag már törlesztett különféle magyar cégeknek, a költségvetésben azonban ez nem jelent meg.

Péterfalvi kérésére az MTI tegnapi tudósítása szerint a Kehi elnöke elrendelte a szervezet szolgálatititok-köri jegyzékének felülvizsgálatát, s közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos jelentések titokminősítésének érvényességi ideje lejárt - letelt az öt év -, és elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat végeredménye a választásokig erősen kétséges.