Ennek számos élettani oka van - de a meglepő az, hogy mennyi "emberi tényező", terápiás hiba, gyógyszermellékhatás is felelőssé tehető a keringési baj kialakulásáért!

A régóta használt ún. triciklikus antidepresszánsoknak például vérnyomás- és pulzuscsökkentő, valamint ritmuszavart okozó mellékhatása lehet. A modernebb, szerotonin-visszavételt gátló depresszió elleni szereknek ugyan nincs ilyen mellékhatásuk, viszont megzavarhatják a vörösvérlemezkék működését, azaz véralvadási zavart okozhatnak.

Ráadásul a depressziósok közismerten rosszul működnek együtt az orvossal, és gyakran megtagadják a szükséges "szívszerek" bevételét. Egyébként sokan a depreszszióelleni gyógyszereiket sem szedik be, amitől viszont, súlyosbodhat a pszichiátriai betegségük. A depressziósoknál olyan élettani, pontosabban kórélettani elváltozásokat is kimutattak, amelyek önmagukban is szívbetegségre hajlamosítanak. Így magas lehet a norepinephrin nevű hormon, valamint a vérkeringésre (is) ható interleukin-1 nevű anyag vérkoncentrációja, és a pulzus is lassul, illetve fizikai megterheléskor nem gyorsul fel elég ütemesen.

Közhely: sosem egy szerv betegszik meg, hanem az egész szervezet. A pszichiáternek értenie kell belgyógyászati betegségekhez is.