Egy évre összeláncolva
Néhány héten belül pontosan tudható lesz, mennyire volt eredményes a munkaügyi tárca tavalyi tevékenysége a pályakezdők, az 50 év fölöttiek, a gyesről, gyedről, valamint a betegápolásból visszatérők foglalkoztatásának bővítése érdekében. A Foglalkoztatási Hivatal a napokban készül el az adatok feldolgozásával. Ugyanakkor a tárca már meghirdette idei munkahelyteremtő pályázatát, amely szintén járulékkedvezménnyel ösztönzi a munkáltatókat a kvalifikált munkaerő foglalkoztatására. A mikro-, kis- és középvállalkozások egy évig mentesülhetnek a járulékfizetés alól, ha legalább három hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaznak.
A problémás munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatását támogató törvény, amely az említett kategóriák valamelyikébe tartozó dolgozók alkalmazásakor járulékkedvezményeket ad a cégeknek, tavaly lépett életbe. Kilenc hónapos folyamatos foglalkoztatás esetén, három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalásával az állam egy összegben visszafizeti a munkáltatóknak az erre az időre számított társadalombiztosítási járulékok felét. Tavaly ez a kedvezményezett bérplafonnál - vagyis havi 90 ezer forint bruttó keresetig - 13 050 forint volt. A forrás a Munkaerő-piaci Alapból áll rendelkezésre.
A kormányzat abban bízott, hogy a kedvezmények erőteljesen ösztönzik majd a foglalkoztatást, mintegy tízmilliárd forintot hagyva a vállalkozásoknál, de a rendelkezésre álló adatok szerint a járulékkedvezmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A munkaadók leginkább azt kifogásolták, hogy a támogatás kilenc hónapra szinte összeláncolta a feleket, a munkáltató csak akkor kaphatta meg a kedvezményt, ha alkalmazottja ezt az időt végigdolgozta. Ráadásul akkor lett volna igazán vonzó, ha be sem kellett volna fizetniük a járulékokat.
A pályakezdőknél a támogatás alanyi jogon járt, így a korábbi rendszerhez képest több fiatal után vehették igénybe. Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hányan jutottak álláshoz ennek köszönhetően, de az APEH január 3-i adatai szerint a kedvezményt 133 adózó érvényesítette, valamivel több mint 13,8 millió forint értékben, öszszesen 157 munkavállaló után: közülük 129-en 25 év alatti pályakezdők, nyolcan ösztöndíjas pályakezdők, 19-en gyermekgondozásból visszatérők.
Októberre átalakították a támogatást: a Start kártyát akkortól igényelheti minden pályakezdő alanyi jogon. E programban a pályakezdőt alkalmazó vállalkozásnak az első évben 15, a második évben 25 százalékos járulékfizetési kötelezettsége van az egyébként érvényes 32 százalékos helyett. A kedvezményt a minimálbér összegének másfélszereséig, felsőfokú végzettségűek esetén pedig duplájáig lehet alkalmazni: 2005-ben tehát 88 550, illetve 114 ezer forint bruttó bér után igényelhették a cégek, 2006-ban pedig 93 750, illetve 125 ezer forint havi fizetésig. Az APEH-hez január 3-ig 10 954 igénylés érkezett, s 9616 kártyát adtak ki. A feldolgozott, október hónapra beadott bevallásokban megfizetendő adóként 400 munkáltató jelölt meg Start kártyás dolgozó utáni járulékösszeget.
A gyermekgondozási támogatásról és a betegápolásról visszatérők esetében az APEH szerint tavaly 19 dolgozó után érvényesítették a kedvezményt, ez pedig arra utal, hogy a munkaadók vagy nincsenek tisztában a lehetőséggel, vagy körülményesnek találják annak az igénybevételét, esetleg egyszerűen csak nem akarnak kisgyermekes anyát alkalmazni. Az állam december 31-ig a fenti csoportok normatív járulékkedvezmény visszatérítése címén 12 millió forintot fizetett.
Járulékkedvezményt kaphattak az 50 év fölötti tartós munkanélküliként regisztrált dolgozót alkalmazó vállalkozások is. Erre korábban is volt lehetőség: az állam átvállalhatta a munkabér és a fizetendő járulékok egészét vagy egy részét, a cégek azonban csak pályázattal nyerhették el a kedvezményt.
