A szociáldemokraták 1982 óta adják az észak-európai országban az elnököt, ám Tarja Halonen mégis "történelminek" minősíthette mostani győzelmét, mert első alkalommal nyerte el újra a posztot közvetlen államfőválasztáson.

A 62 éves, a Helsinki Egyetemen jogi végzettséget szerzett Tarja Halonen első alkalommal 1979-ben lett képviselő a szociáldemokrata párt színeiben, majd három kormányban is betöltött miniszteri posztokat, így államfővé választását megelőzően, 1995 és 2000 között külügyminiszter volt.

AZ EU-tag, jóléti szociális modellű, ám semleges Finnország legmagasabb közjogi méltóságának a fő cselekvési területe a kül- és biztonságpolitika. A mostani választási kampányban az egyik kiemelt kérdés Finnország esetleges NATO-tagsága volt, részben tekintettel arra, hogy az ex-Szovjetunió balti köztársaságai csatlakoztak az észak-atlanti szervezethez. Mint a megfigyelők állítják, a két elnökjelölt nagyjából azonos álláspontot vallott. Halonen szerint a csatlakozás a NATO-hoz biztonsági döntés, amelyre a jövőben sort lehet keríteni, de pillanatnyilag nem sürgető. Sauli Niinistö viszont a putyini határozottabb orosz külpolitikával indokolva sürgette a finn területi védelem erősítését. Érzékeltette, hogy Helsinkinek egyértelműbben kellene a Nyugat oldalán lehorgonyoznia.

Tarja Halonen a gyõzelmet ünnepli