Munkabér-biztosítást ígért a szakszervezeteknek a hétvégén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki az MSZOSZ szövetségi tanácsának gyűlésén deklarálta: a munka világában a kormányzat a sérülékenyebb fél, a munkavállaló oldalára áll. Rászorítja a munkaadókat, hogy tartsák magukat a szerződésben foglaltakhoz, illetve vészhelyzet esetén az állam teljesíti - közvetve - a munkaadók kötelezettségeit.

A munkabér-biztosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben, ha egy munkahelyet felszámolnak, a dolgozók végkielégítését az állam utalja át - késedelem nélkül. (A munkaadó így az állam adósa lesz, és a számlát természetesen ki kell egyenlítenie.) A döntés oka - indokolt a miniszterelnök -, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint például egy cég felszámolásakor előbb a "nagyhitelezőket" (bank, beszállító) elégítik ki, s az alkalmazottak csak a "sor végéről" követelhetik járandóságukat. Persze a kabinet nem csak a gyors végkielégítést garantálná: annak érdekében, hogy a dolgozók időben és teljes egészében megkapják szerződés szerinti bérüket, a kormányzat kiszélesítné a munkaügyi ellenőrzés jogkörét. (Ma az ellenőrök csak azt vizsgálhatják, hogy a minimálbért kifizette-e a munkáltató.) Ha a járandóság elmarad, akkor a munkavállalók rövid úton a vállalkozás felszámolását kezdeményezhetnék. Ha a munkaadó késve fizet, akkor a dolgozókat a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamat illeti meg, valamint a munkáltató munkaügyi bírsággal is sújtható, mely köztartozásként "rohamtempóban kiszabható" beszedhető. (Igaz, e pontnál a kormány nyitva hagyna egy kiskaput, ugyanis ezek a szankciók csak akkor léphetnek életbe, ha nem az alkalmazottak jóváhagyásával csúszik a "havi fix". Márpedig az erősen kiszolgáltatott munkavállalók némi nyomásra gyorsan rábólintanak a lassabb fizetési tempóra.)

Hogy a munkavállalók élhessenek is a garanciarendszerben rejlő lehetőségekkel, a kormány, a szakszervezetekkel együtt, 2006. december 31-ig országos jogsegélyszolgálat állítana fel. A miniszterelnök ugyanakkor megerősítette álláspontját: a szakszervezetek által szorgalmazott 38 órás munkahét bevezetése az egész magyar gazdaság versenyképességét rontaná.