Feszültség a dinnyeföldeken
- Pénzen nem lehet mindent megvenni - jelenti ki a medgyesegyházi Nagy Endréné, amikor a falu határában felállítani tervezett villanyoszlopok után a termőföldért kapható kártérítésről beszél. - Az engedélyezésre beterjesztett nyomsáv keresztülvágná a földünket. Életünk végéig kerülgetnünk kellene az óriási betonalapba ágyazott villanyoszlopokat, amelyek veszélyesek az egészségünkre és megakadályoznák a szabad földhasználatot. Lehet, hogy mi már nem építenénk a területre, ám a gyerekemnek még lehetnének efféle tervei - folytatja az aszszony, majd hozzáteszi: legyen bármilyen jó is a termőterület, a föld sokat veszít piaci értékéből, ha teletűzdelik villanypóznákkal.
A tervek szerint Nagyéknak egy harminckét hektáros dinynyeföldjén haladna keresztül az a 400 kilovoltos nemzetközi távvezeték, amely összekötné Békéscsabát Nagyváraddal. A beruházásról tavaly nyáron állapodott meg a Magyar Villamos Művek (MVM) és a román Transelectrica. Az összeköttetéssel a második olyan vezetékes kapcsolat jön létre Magyarország és Románia között, amely összefűzi a két nemzeti villamosenergia-rendszert. Az indoklás szerint a már működő, Szegedet Araddal összekötő hálózatnak egymagában nem elegendő a kapacitása az egységesülő európai árampiac kiszolgálásához, az üzembiztos áramellátásért tartják szükségesnek a bővítést.
A Békéscsabáról kiinduló távvezeték Szabadkígyós és Újkígyós között húzódna, majd Medgyesegyháza közelében, Bánkút mellett elhaladva Eleknél érné el a magyar-román határt.
Horváth András Pusztaottlaka melletti területét is érinti a beruházás. A gazdálkodó azt mondja: nem örül a vezetékeknek, ám mivel az ő földjén csak egy erdősávot érint az elektromos fejlesztés, ha megfelelő ajánlatot kap, hajlandó a kompromisszumra.
Az önkormányzatok egyebek között a tájképet, az ivóvízbázist, a régészeti lelőhelyeket féltve tiltakoznak a tervezett nyomvonal ellen. A helybélieket is megmozgató legfőbb érv azonban az: sokan félnek a nagyfeszültség egészségkárosító hatásától. Arra hivatkoznak: amíg a búzatáblákon keresztül húzódó távvezetékek közelében az érintett termelők viszonylag keveset tartózkodnak, errefelé - dinnyeföldekről lévén szó - áprilistól szeptemberig sok család és idénymunkás dolgozik egész nap a földeken.
Nagy Béla, Medgyesegyháza - saját földterülete miatt is érintett - polgármestere egy kilenc pontból álló leiratban foglalta össze kifogásait: szerinte a beruházást előkészítő részletes környezeti hatástanulmány több megalapozatlan állítást is tartalmaz, nem veszi számításba elvárható módon az egészség-, természet- és örökségvédelmi előírásokat. A polgármester mindezekre hivatkozva a nyomvonalengedély megtagadását kéri a hatóságtól. Hozzáteszi: a helyiek jogi képviseletükre ügyvédet fogadtak, elkerülendő azt, hogy a beruházó képviselői a tanyákat járva győzködjék az embereket.
- Ha nem veszik figyelembe az érdekeinket, minden egyes gödörnél ott leszünk, ahol villanypóznát akarnak felállítani - jelentette ki Balogh József, Szabadkígyós polgármestere, aki szerint demonstrációtól és polgári engedetlenségi mozgalomtól sem riadnak vissza akkor, ha a vezetékrendszert a jelenleg ismert tervek szerint valósítják meg. A polgármester szerint a faluhoz túl közel van a nyomvonal, s a Szabadkígyós és Újkígyós közötti vezeték kiépítésével lecsökken az egymástól alig másfél kilométerre fekvő települések mozgástere, mert a távvezetékek közelében nem lehet majd fejlesztéseket végrehajtani. Leginkább azonban Balogh Józsefet is a nagyfeszültség egészségre gyakorolt hatása aggasztja.
- Minden óvintézkedést megteszünk, ezért nem vezetjük például egyetlen településen sem keresztül a vezetékeket - mondja Tari Gábor, a megvalósításért felelős Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. hálózati igazgatója, majd arra hivatkozik: tudományos tanulmányok sora bizonyítja, hogy a szabadban futó nagyfeszültségű vezetékeknek nincs kimutatható egészségkárosító hatásuk. Indoklását azzal támasztja alá: a cég karbantartói és az elosztóállomásokon dolgozók évtizedeket töltenek el munkahelyükön, s mindeddig nem tapasztaltak kimutatható összefüggést a munkavégzés helye és dolgozóik egészségi állapota között.
- A kérdéssel évtizedek óta foglalkozik az ENSZ illetékes bizottsága. Ahogyan minden esetben, úgy a Békés megyei építkezés megtervezésekor is a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott ajánlások szerint járunk el - mondja Tari Gábor.
A szabadkígyósi polgármester erre úgy reagál: igaz ugyan, hogy a tanulmányok egy része kizárja az egészségroncsoló hatást, ám legalább annyi publikáció létezik, amelyik feltételezi azt. Balogh József így foglal állást: mivel a tudósok sem jutottak egyezségre, jobb óvatosnak lenni.
- A beruházás előkészítésekor négy alternatívát dolgoztunk ki, ezek közül választottuk ki azt, amelyik az előzetes viszszajelzések alapján a legkevesebb konfliktust és érdeksérelmet feltételezte - jelenti ki Tari Gábor, majd megjegyzi: a jelenlegi útvonal a leggazdaságosabb megoldáshoz képest tíz kilométerrel hosszabb vezetéket igényel, s mintegy egymilliárd forintos többletkiadással jár. Hozzáteszi: a hálózatbővítés közcél, amely az ország energiaellátását biztonságosabbá teszi, s csökkenti az üzemzavarok kockázatát. Ahogyan egy útépítés, úgy az energetikai fejlesztés sem képzelhető el érdeksérelem nélkül, ám azt igyekeznek a minimumra csökkenteni és kompenzálni a károkat - erről az érintett önkormányzatokat is értesítették.
Nadabán János, a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója arról tájékoztat: az önkormányzatok első körben még támogatták a beruházást. A helyi döntéshozók a részletes környezeti hatástanulmány ismeretében vonták vissza hozzájárulásukat. A zöldhatóság egyelőre az érdekeltek észrevételeit gyűjti, határozatot csak ezt követően, várhatóan néhány hónap múlva hoz. A majdani döntés ellen a felek fellebbezhetnek, majd bírósághoz is fordulhatnak. A felügyelőség ugyanakkor igyekszik elősegíteni a pereskedés nélküli megegyezést.
Nadabán János szerint az építkezés mindenképp tájrombolással jár, ám az nem tárgya a vitának, hogy az elektromos vezetékek megépüljenek-e vagy sem. Egy elhúzódó jogi vita legfeljebb azt befolyásolhatja, hogy a kivitelező tudja-e tartani a román céggel kötött, szerződésben vállalt határidőket.
A megállapodás szerint az építkezést a nyári hónapokban kezdik meg, a távvezetékeket pedig 2008. első felében helyeznék feszültség alá.
