A Süddeutsche Zeitung írásának címében jelzi: "különös, szokatlan védekezésnek" tartja Szabó első rövid beszámolóját. A cikk szerzője, Kathrin Lauer szerint "nem világos", hogy melyek voltak azok a "terhelő tényezők", amelyek hatására Szabó István ráállt a jelentések írására. A német újságíró nem tartja kizártnak, hogy "a leleplezések és a nyitott kérdések" beárnyékolják majd Szabó István új filmjének, a Rokonoknak a budapesti bemutatóját;az idei magyar filmszemlét a Móricz-regényből készült filmmel kívánják megnyitni.

A dpa német hírügynökség egyik anyagában azt írja, hogy Szabó István személyében "a nemzetközileg legprominensebb magyart érte utol állambiztonságis múltja. Előtte országszerte ismert popzenészekről, színházi kritikusokról, sportolókról és újságírókról, valamint Medgyessy Péter kormányfőről (2002-2004) derült ki, hogy a titkosszolgálatok besúgói voltak. Ezek a leleplezések Magyarországon hézagosan, véletlenszerűen és későn történnek".

Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy "az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után még mindig nem talált rá történelme e sötét lapjának görcsöktől mentes kezelésére." Az állambiztonsági anyagokat őrző levéltár - német rokonintézményétől eltérően - "még mindig nem kínál általánosan nyitott hozzáférést. Csupán a besúgók áldozatai, vagy kutatók, mint például Gervai - tekinthetnek bele a besúgó-akták gyakran sokkoló titkaiba". (MTI)