Ha a munkavállaló munkahelyét felszámolják, a biztosítás alapján az állam a Munka törvénykönyve szerint járó végkielégítést azonnal kifizeti a dolgozónak, és a munkáltató az államnak fog tartozni - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy a kormány napokban döntött az előterjesztésről.

Mint mondta, a munkavállalók munkabér-biztosítási kötvényt kapnak. Az intézkedést a politikus azzal indokolta, hogy a munkavállalók helyzete lényegesen gyengébb egyéb, követeléssel rendelkezőkkel, például a bankokkal, a szállítókkal szemben, és az állam sokkal erősebb, mint a munkavállaló vagy a bankok.

Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is: kiszélesedik a munkaügyi ellenőrzés jogköre, hogy mindenki időben és teljes egészében megkaphassa a neki járó munkabért. Míg az ellenőrök ma csak azt vizsgálhatják, hogy a minimálbért kifizették-e, a jövőben már azt is ellenőrizhetik, hogy a szerződésben rögzített bért kifizették-e a munkavállalónak - fűzte hozzá.

A miniszterelnök elmondta: lehetővé válik, hogy a munkabér kifizetésének elmaradása esetén, a munkavállalók - rövid úton - a vállalkozás felszámolását kezdeményezhessék. Mint mondta, a munkavállalók egyetértése nélkül késve fizetett munkabér után a munkáltató a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatot fizet. Hozzátette: emellett késés esetén munkaügyi bírság is kiszabható és köztartozásként beszedhető.

Elmondta, hogy 2007. január 1-jétől a munkavállaló ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató befizette-e utána a tb-járulékot. Erre azután lesz lehetőség, hogy összekapcsolják az Egységes Munkaügyi Nyilvántartási Rendszert (EMMA) és az egyéni járuléknyilvántartás rendszerét. Szeretnék, ha 2006. december 31-ig a kormány és a szakszervezetek együttműködésével valamennyi munkavállaló számára felállna egy országos jogsegélyszolgálat. A munkavállaló és a munkáltató viszonyában a munkavállaló a sérülékeny, ezért a kormány akkor jár el helyesen, ha munkavállalót segíti - mondta.

A kormányfő a civil szervezetek közfeladat ellátásával kapcsolatban megjegyezte, nem látja annak okát, hogy a szakszervezetek miért nem kapták meg ezt a jogot az elmúlt 15 évben. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a Medgyessy Péter által a szakszervezetekkel 2002-ben aláírt, majd általa is megerősített megállapodásból egy dolog van, ami nem teljesült: a 38 órás munkahét bevezetése. Úgy vélte, a 38 órás munkahét bevezetése az egész magyar gazdaság versenyképességét rontaná.

Kitért arra, hogy az elmúlt négy évben 32 százalékkal nőtt a jövedelmek vásárlóértéke. Az elmúlt harminc évben Magyarországon nem volt olyan négy év, hogy ilyen rövid idő alatt közel egyharmadával növekedett az átlagjövedelmek vásárlóértéke - fűzte hozzá. Gyurcsány Ferenc a szakszervezetek vezetőinek felvetésére reagálva elmondta: a közútfejlesztések lezárulása után jövőre a vasútfejlesztés céljára 1.000 milliárd forint forrás nyílik meg. Hangsúlyozta: "ma vasút nélkül nincs korszerű ipar és kereskedelem."

Az építőipar kifehérítését szolgáló kollektív szerződéssel kapcsolatban elmondta: ilyen intézkedésekre van szükség a vendéglátóiparban is, mert enélkül nem lehetséges az, hogy a szolgáltatások átlépjék az országhatárokat, és nemzetközileg versenyképesek legyenek. A gyes és gyed után visszatérő édesanyák munkahelybiztosításának 30 napról 90 napra emelését a miniszterelnök nem tartotta elégséges biztosítéknak. Úgy vélekedett, hogy a jogi kényszerek mellett a visszatérés előtti időszak területén szükséges innováció. "Ebben kell még valamit tennünk" - tette hozzá. (MTI)