Budapest vízszintes felületeit só és kutyaszar borítja, a függőlegeseket vadplakátok, ahol meg nem, ott levakarhatatlan irkafirkák. E szemrevaló világvárosi összkép hosszú évek óta változatlan, ezért nincs sok bizodalmunk abban, hogy a mi nyomorult életünkben különösebben javulni fog. Üdvözlendő kezdeményezések persze vannak - most éppen vadplakátügyben. Kíváncsian és bizakodva várjuk a fejleményeket, mint mindig.

Józsefváros polgármestere például a mostaninál keményebb pénzbírsággal sújtaná a szabálytalanul plakátolókat és a szabályos plakátokat tönkretevőket. Csécsei Béla - felterjesztési jogával élve - nagyobb szigort lehetővé tevő kormányrendelet-módosítást javasol Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írott levelében.

Csécsei így fogalmaz: aki a hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja, hirdetőberendezést, hirdetőtáblát, hirdetést szolgáló ábrázolást e célra ki nem jelölt helyen létesít, a tevékenységére utaló cégtáblát a tevékenység szüneteltetése vagy annak megszűnését követően haladéktalanul nem távolítja el, a mostani harmincezer helyett ötvenezer forint pénzbírsággal legyen sújtható. Ugyanez a szankció vonatkozzon arra is, aki saját, vagy vállalkozása, szervezete érdekében a nem kijelölt helyre kitett hirdetményt azonnal, az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt pedig meghatározott időn belül nem tünteti el.

A polgármester indoklásképpen közölte: Budapest (és persze az összes magyar nagyváros) tele van illegális hirdetésekkel, amelyek egyrészt elcsúfítják az utcákat, másrészt konkrét károkat okoznak, például korrodálják a lámpaoszlopokat. A mostani regula szerint csak a plakátragasztókat lehet felelősségre vonni, azokat nem, akiknek megbízásából/érdekében kitették az illegális hirdetéseket - holott többnyire pontosan beazonosíthatók. A jogszabály-módosítás a megbízói kör szankcionálását is lehetővé tenné, ami áttörést jelenthetne.

A gyakorlatban egyébként a plakátfiúkat sem olyan egyszerű elkapni, mert tetten kell érni őket, ami egyenruhában bajos - közölte érdeklődésünkre a Fővárosi Közterület-felügyelet szóvivője. Janocsek Ferenc elmondta: rendszeresen tartanak vadplakát-razziákat, de egy-egy ilyen ellenőrzéskor legfeljebb két plakátragasztót tudnak elkapni - vagyis nagyon keveset. Janocsek egyetért Csécseiék kezdeményezésével, főleg azzal a javaslattal, amellyel a megbízókat is szankcionálni lehetne.

A lámpaoszlopok állapotáért felelős Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. vezetőjének szerény becslése szerint évente 20-30 millió forintnyi többletköltséget okoznak a cégnek az illegális plakátragasztók: egy-egy oszlop levakarása és rendbe hozása 25 ezer forintba kerül. Horváth Lajos egyébként a szélmalomharchoz hasonlította az oszlopok plakáttalanítását - harmadnap kezdhetik elölről - bár vannak biztató jelek, helyek. A XI. és a XXI. kerületben és önkormányzati támogatással egy-egy BDK-brigád elkezdte naponta végignézni a lámpaoszlopokat és levakarni róluk a papírt. Egyre kevesebb lett a munkájuk, a plakátolók rájöttek ugyanis, hogy ha a hirdetés egy napot sem ér meg, akkor mit sem ér, vagyis fölösleges kitenni. Már nem is igen teszik: Újbuda és Csepel nagyjából tiszta.

Szomorú tapasztalat viszont - tette hozzá az ügyvezető - hogy hiába jelentik fel a plakátragasztókat, azok úgy tűnik, többnyire megússzák. A tavalyi nagy plakátmentesítési akciójuk (80 millió forintba került) idején vagy húsz feljelentést tettek; öt kerületből jött végül értesítés, ezek szerint az eljárást mindenhol megszüntették. Volt, ahol a delikvens rossz szociális körülményire hivatkozva és volt, ahol azért, mert elhitték, hogy az elkövető nem tudta: büntetendő, amin rajtakapták.

Tilosban. Büntetnék azt is, akinek az érdekében ragasztanak