A népesség közel egynegyede biztosnak, fele valószínűnek tartja, hogy bármennyire a magyar politika "szent tehenének" számít a lakossági gázár alacsonyan tartása, az orosz gázszolgáltatás esetleges bizonytalanságai miatt háztartásának energiaköltségei nőni fognak - derült ki a Callis Energetika Rt. megbízásából január 6-10. között 1200 fő megkérdezésével készített felmérésből. A megújuló energiafajtáknak a válaszadók 70 százaléka adna nagyobb teret a hazai energiamérleg helyrebillentéséhez. A kevéssé használt energiaforrások közül a legtöbben a szél- és napenergia nagyobb arányú kiaknázását támogatnák.

Arra a kérdésre, hogy milyen energiatermelési módok kímélik jobban a környezetet, nyolctizednyien válaszolták azt, hogy a szélenergia környezetbarátabb a fatüzelésnél vagy más hulladékok elégetésénél, ugyanakkor minden nyolcadik ember az égetéses megoldásokat tartotta környezetkímélőbbnek. Nagyjából ugyanilyen arányban tartják elképzelhetőnek, illetve kérdőjelezik meg azokat a számításokat, amelyek szerint 400 nagyobb teljesítményű szélerőmű akár 700 ezer háztartás energiaszükségletét is biztosíthatja.

A szélerőművekről - előre megadott jellemzők szerint - a válaszadók szerint az mondható el a leginkább, hogy kímélik a környezetet és csökkentik az ország energiahordozó-függőségét (mindkettőt több mint 80 százalék tartotta igaznak). A válaszadók szerint annak, hogy például a szomszédos Ausztriában számos szélerőmű üzemel, míg Magyarországon csak 15, nagyrészt az az oka, hogy vannak, akiknek ez nem áll érdekében. A politikusok és a hagyományos erőművek vezetői az emberek héttizede szerint nem támogatják szélerőművek létesítését. A népesség egyötöde viszont úgy véli, nem politikai vagy gazdasági érdekekről van szó, egyszerűen az ország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hiszen nem fúj eléggé a szél. Ennek ellenére még a szélerősségben kételkedőknek is több mint 80 százaléka, a teljes népességnek pedig a kilenctizede támogatja, hogy több szélerőmű legyen Magyarországon.

Uhlmann Attila, a Callis Rt. munkatársa lapunknak azt mondta, a szélenergia-hasznosítással kapcsolatban hangoztatott ellenérvek - ha nem fúj a szél, nincs energia, illetve ha fúj, de nem kell, nem tudjuk tárolni - kivédhetők az egyébként is rendszerszabályozási funkciókat ellátó, már működő csúcserőművekkel. A hazai villamosenergia-rendszer a Mavir Rt. által készített tanulmány szerint 330 megawattnyi szélenergia-kapacitást tud biztonsággal szabályozni. Uhlmann szerint azonban az átlagosan 1500 megawatt kapacitású áramimport legalább részben történő szabályozásával minimum 730 megawatt szélerőművet lehetne üzemeltetni anélkül, hogy az a rendszer biztonságát veszélyeztetné. A szélenergiások ellen szól, hogy drágán termelnek áramot. Uhlmann szerint 750 megawatt kapacitású szélerőmű üzemeltetése a hazai szélviszonyok mellett legfeljebb negyven fillérrel növelné az áram árát.