Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA műholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelőssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztő, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkező sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.

A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnőtt a nyári felhőzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhősödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhő némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítő hatását. A szerzők szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhőzet az ismét előbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.

A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felől menetrendszerűen érkezett melegvíz-beáramlások tehetők felelőssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.