Nehéz elképzelni, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazná az Irán elleni szankciókat. Nehéz elképzelni azt is, hogy nem. Moszkva már csak ezért is ellenzi az iráni doszszié átadását a BT-nek. Az orosz vétó Washingtonnal való konfliktust jelentene, a támogatás viszont azt, hogy Moszkva elveszti az utolsó potenciális szövetségesét a térségben - a szomszédos Irakra, Pakisztánra, a NATO-tag Törökországra nem számíthat -, és az orosz hadiipar is fontos piactól esne el. A két ország közötti áruforgalom látványosan növekszik: 2001-ben 800 millió, tavaly már kétmilliárd dollárt tett ki. Az orosz és iráni kereskedelmi kamarák négy-öt milliárd dolláros áruforgalmat remélnek a következő években. A hadiipar tavaly egymilliárd dolláros szerződést kötött, 2006 és 2008 között Moszkva felújítaná az iráni légierőt, és harminc Top-M1-es rakétát szállítana Teheránnak - a rakéták önmagukban 700 millió dollárt érnek. A Top-M1-es légvédelmi rakéták stratégiai objektumok védelmére alkalmasak, így atomerőmű védelmére is.

A harminc éve megszakításokkal épülő busheri atomerőmű, amelyet 1974-től a német Siemens épített az 1979-es iszlám forradalomig, ám az Irak és Irán közötti háborúban több bombatalálat érte - orosz részvétellel 2006 októberében állna működésbe. Az ezer MW-os blokk mellé 2021-ig Teherán még további ötöt tervez orosz részvétellel. Idén Oroszországból 80 tonna enyhén dúsított urán érkezne Iránba. Mindezt keresztülhúznák a Teherán elleni szankciók. Ha azonban a Perzsa-öböl menti ország valóban katonai célú atomprogramot folytat, az Moszkva érdekeivel is ellentétes. Ennek kiküszöbölésére Oroszország felajánlotta, hogy az atomerőműhöz szükséges urán dúsítását egy iráni- orosz vegyes vállalat biztosítaná orosz területen. Moszkvának ez lenne a legjobb, hiszen amellett, hogy az európai trojka helyett a konfliktus megoldójaként jelenhetne meg, megőrizhetné a Teheránnal kialakuló jó viszonyt.

Úgy tűnik: ha a BT elé kerül az ügy, Moszkva inkább emel vétót, kockáztatva, hogy a közelében India és Pakisztán után újabb "törvénytelen" atomhatalom születik, semhogy szó nélkül támogassa az amerikaiak által javasolt szankciókat. E tiltások Washingtonnak úgysem okoznának komoly veszteséget.

Moszkva, 2006. január