Villámszavazás a hosszabb metróról
Újkori történetének egyik legrövidebb ülését tartotta tegnap a Fővárosi Közgyűlés, a városatyák a több mint félszáz napirend tárgyalásával már kora délutánra végeztek.
Módosította a közgyűlés a 4-es metró engedélyokiratát, elutasították viszont a Fidesz azon kezdeményezését, hogy a vonal végállomása ne a Kelenföldi pályaudvarnál, hanem a budaörsi virágpiacnál legyen. Az engedélyokirat módosítása lényegében annyit jelent, hogy azon átvezették a parlament által tavaly elfogadott metrótörvényt. Abban ugyanis már a Bosnyák térig tartó vonalszakasz és annak állami támogatása is szerepelt. A városatyák tegnapi döntésükkel a beruházás mintegy 376 milliárd forintos összköltségét az állam és a főváros 79:21 arányban fedezi.
A Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakasz 2009-re, a Bosnyák térig tartó plusz négy megálló kiépítése pedig 2010-re várható. A városatyák által tárgyalt javaslatból egyebek között kiderül, hogy a 4-es metró zuglói szakaszának "előkészítettsége lényegesen alacsonyabb szintű", mint a két pályaudvar közötti szakaszé. (A második szakasz előkészítésére 3,6 milliárd forintot különített el a főváros.) A Keleti és a Bosnyák tér közötti részre eddig vasúthatósági engedélyezési terv sem készült, viszont arról már döntés született, hogy - az első szakaszhoz hasonlóan - itt is mélyfúrással építkeznek majd. (Csak emlékeztetőül: négy hónapig tartott, amíg jogerőssé vált az első szakaszra kiadott vasúthatósági engedély, mert azt három civil szervezet megtámadta bíróság előtt.)
Mindenki egyetért abban, hogy a 4-es metrót mindkét majdani végállomásától tovább kell majd építeni, a többség mégis leszavazta a Fidesz indítványát, amely szerint a Kelenföldi pályaudvar helyett a budaörsi virágpiacnál induljon a vonal. Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes szerint az újabb két megálló kiépítésére nincs meg az anyagi fedezet, ráadásul az a metrótörvényben sem szerepel. A javaslatot jegyző Kupper András (Fidesz-MKDSZ) frakcióvezető szerint viszont így kevesebbe kerülne az építkezés, és a gazdagréti lakótelep tömegközlekedése is javulhatna.
Ősztől megszűnik a Gervay Mihály Postai és Gazdasági Szakközépiskola, az intézményben tanuló ötszáz diák az óbudai Varga István Szakközépiskolában folytathatja tanulmányait - döntött név szerinti szavazással, az MSZP- SZDSZ-koalíció voksaival a közgyűlés. Schiffer János (MSZP) oktatási főpolgármester-helyettes a vitában arra emlékeztetett, hogy a főváros már két éve döntött az iskola megszüntetéséről, most a jogutód intézmény kijelöléséről határoztak.
Az Újvárosháza dísztermében az iskola és a szakszervezet képviselői, valamint harminc diák tiltakozott a döntés ellen. A megszüntetett iskola épületét a főváros visszaadja az egyháznak, az államtól ezért kapott 800 millió forintot pedig a városháza az oktatás fejlesztésére fordítja. Az ellenzék szerint ebből a pénzből új iskolaépületet kellett volna kialakítani, Schiffer szerint azonban - mivel egyre kevesebb a tanuló - ez nem volna ésszerű megoldás.
A Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórház összevonása miatt utóbbi intézményben 35 ember munkahelye szűnik meg, a Szent László Kórházban pedig - hivatalosan a racionálisabb működés érdekében - 67 fős leépítésről döntött a közgyűlés.
A Fő utcában és Csepel központjában sem tűnnek majd fel választási plakátok - a városatyák ugyanis több tucat középülettel és utcával bővítették a plakátragasztási tilalomról szóló rendeletet.
Nem vásárolja meg a főváros sem a Divatcsarnokot, sem a pestszentlőrinci egykori szovjet laktanyát - döntöttek a városatyák. A város azért mondott le elővásárlási jogáról, mert nincs pénze sem a vételhez, sem az ingatlanok fejlesztéséhez.
