Valótlannak és sértőnek ítélte bírósági keresetében a Legfőbb Ügyészség Csík Rita jegyzetét, amiben az újságíró a vele szemben indított büntetőeljárásról írt, és fideszes irányításúnak titulálta az ügyészséget. Mint ismeretes, Csík ellen letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyészség a bíróságon, mivel egy - vitathatóan - titkosított levélből idézett debreceni ügyeket érintő, leleplező cikkében.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője úgy véli: az ügyészségnek nem az a feladata, hogy boszorkányüldözést folytasson újságírók ellen, és megfélemlítse őket. Szerinte a vádhatóság álláspontja elképesztő, Csík Ritát első fokon határozott bírói indoklással mentették fel az államtitoksértés vádja alól, ezután a véleményét írta meg publicisztikában egy olyan ügyről, amelyben - ezek szerint - méltatlanul hurcolták meg.

A Legfőbb Ügyészségen lapunkkal azt közölték: az inkriminált mondat súlyosan sérti az ügyészi szervezet jó hírét, károsan befolyásolja az ügyészséggel szemben a közbizalmat. Mint korábban több esetben is, az ügyészség sem most, sem a jövőben nem hagyja szó nélkül az ilyen és ehhez hasonló valótlan és sértő állításokat. Emlékeztettek arra, hogy egy hasonló mondat ügyében korábban jogerősen pert nyertek. A sajtóban megjelent ártó és valótlan állításokkal szemben az ügyészség nem tehet mást, mint bírósági úton kér elégtételt. Nem a Népszava az egyetlen lap, amellyel szemben a Legfőbb Ügyészség hasonlóan valótlan állítások miatt pert indított; van napilap, amely ellen tízmilliós keresetet nyújtottak be a bírósághoz.

Németh Péter úgy látja, egyetlen eszköz maradt az újságírók számára, a nyilvánosságon keresztül nyomást gyakorolni a hatalomra. - Itt már nem politikáról, jobb- vagy baloldalról van szó, a sajtószabadság védelme alapvető, közös érdek. Csak remélni tudom, hogy addig, amíg ezt mások is felismerik, nem börtönöznek be néhány újságírót - mondta a főszerkesztő.

Elhalasztott titoktörvény-tárgyalás

Ebben a kormányzati ciklusban már nem tárgyalja az országgyűlés a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, jelentette be csütörtökön a házbizottság. Ezek szerint civilek, így újságírók ellen továbbra is eljárást lehet folytatni, akkor is, ha közérdek indokolja az információ nyilvánosságra hozatalát, és abban az esetben is, ha nem tudják, hogy titkokat hoznak nyilvánosságra - jelentette ki Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője ezzel kapcsolatban tegnapi sajtótájékoztatóján. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár elmondta: nem végleg került le a napirendről a törvénytervezet, bízik abban, hogy június végéig, a szükséges egyeztetések után elfogadják azt a törvényt, amely hatékonyan védi a tényfeltáró újságírókat is. (MTI)

Polt Péter és sajtófigyelés a háttérben