Bruno Merk, aki 1972-ben bajor belügyminiszter volt, most azt mondja: az időhiány miatt szóba sem került, hogy izraeli terrorelhárító alakulatot hívjanak segítségül - a németeknek ilyen egységük egyáltalán nem volt. (A német terrorelhárító GSG-9 kommandót éppen a tragikus végű müncheni merénylet következményeként alapították.)

Amikor a fürstenfeldbrucki repülőtéren megtámadták a túszejtőket, az akció döbbenetes dilettantizmusról tett tanúbizonyságot: a mesterlövészek nem tudtak egymással kapcsolatot teremteni, és összevissza lövöldöztek, a kommandó végül mégsem szállta meg a repülőgépet, és nincs kizárva, hogy a túszok egy részét a német rendőrök lőtték le.

Merk azonban állítja: egy jól képzett egység sem tudta volna a túszdrámát vérontás nélkül megoldani. A német rendőrség pedig "olyan helyzetben volt, mint egy falusi orvos, akinek hirtelen komplikált életmentőműtétet kell végrehajtania".

A lövöldözés után életben maradt három merénylőt két hónap múlva a német kormány kicserélte egy eltérített Lufthansa gép utasaira. Azóta is tartja magát a pletyka, hogy a háttérben titkos alku állt: a palesztinok nem térítenek el több német gépet.

A tragédiának nem lettek komolyabb politikai következményei: Merk ugyan felajánlotta lemondását, de Goppel bajor miniszterelnök nem fogadta el. Hivatalában maradt Hans-Dietrich Genscher szövetségi belügyminiszter is.