Vita a múltról, üzenet a jövőnek
A jobboldali pártok képviselői a múlttal való szembenézést követelték a baloldaltól, míg a szociáldemokrata és kommunista képviselők egy része célzatosnak, történelmietlennek, ezért rossznak ítélte a javaslatot. Két évvel ezelőtt egyébként az Európai Néppárt hozott hasonló tartalmú elítélő határozatot, amely szintén heves reakciókat váltott ki Európa-szerte.
A svéd néppárti raportőr, Goran Lindblad határozati javaslata úgy fogalmaz: a Kelet-Közép-Európában uralkodott, illetve a világ egyes országaiban jelenleg is hatalmon levő totalitárius kommunista rezsimek kivétel nélkül mind súlyosan megsértették az emberi jogokat. A rezsimek bukását nem minden esetben követte az elkövetett bűncselekmények nemzetközi kivizsgálása.
Ugyanakkor elismeri több egykori kommunista párt hozzájárulását a demokrácia megteremtéséhez. A jelentés elégtelennek tartja a tagországokban eddig lezajlott vitákat és a kommunista múlt elítélését. Éppen ezért a tervezett szöveg szerint az Európa Tanács határozottan elítéli az emberi jogok megsértését, s arra hívja fel a tagországaiban működő összes kommunista és posztkommunista pártot, hogy gondolják át saját múltjukat, s az elkövetett bűnöket pedig maguk is egyértelműen ítéljék el.
Az ET parlamenti közgyűlésének elnöke, a szintén néppárti René van der Linden úgy fogalmazott: a jelentésnek nem lehet célja az egykori kommunista országok és a kommunizmus általánosító elítélése, hisz a kommunista országok nélkül nem lehetett volna legyőzni a fasizmust. Az elítélés csakis a bűnök elkövetőire vonatkozhat.
Németh Zsolt (Fidesz): a néppárti képviselőcsoport felszólalójaként a határozati javaslat három politikai célját hangsúlyozta: az áldozatok erkölcsi és jogi elégtételét, a fiatal nemzedékek történelmi tájékozottságát, valamint azt, hogy a demokráciát erősíti a kommunista pártok szembesítése a múlttal.
Németh alapvető érdeknek nevezte, hogy a javaslat szellemében európai és nemzeti szinten jöjjenek létre független szakértői bizottságok, a Terror Házához hasonló dokumentációs központok. Jelöljék ki az áldozatok emléknapját, valamint a történelemtanítás tematikáját. Magyarországon ennek különös aktualitást ad '56 ötvenedik évfordulója. Aláhúzta: a néppárti javaslat nem a kommunizmus ideáljait és filozófusait akarja elítélni, hanem a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket.
- A szöveg épp azért rossz, mert nem tud vagy nem akar egyértelmű különbséget tenni a kommunizmus eszménye és az azokat eltorzító önkényuralmi rendszerek között, így a dokumentum egyértelműen aktuálpolitikai célokat szolgál - közölte a magyar ET-delegáció vezetője, Szabó Zoltán (MSZP). Ennek jele, hogy nem teszi világossá, hogy nem a mostani kommunistákat, a jelenlegi demokratikus baloldali pártokban ülőket kívánja elítélni.
A strasbourgi liberálisok csoportját vezető Eörsi Mátyás szerint azért szavaznak igennel, mert ezúttal nem boszorkányüldözésről van szó, hanem a múlt megkésett, de szisztematikus feltárásáról.
l Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista tagja tegnapi brüsszeli nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy a strasbourgi Európa Tanács a kommunizmus elítélésével foglalkozik. A sztálinizmus és más szélsőbaloldali rezsimek bűneit természetesen minden tisztességes ember elítéli, ugyanúgy, mint más diktatúrák gaztetteit és a gyarmatokon elkövetett borzalmakat. A nácizmus és a holokauszt egyedi, abszolút gonoszságát azonban súlyos hiba lenne relativizálni szerencsétlen történelmi párhuzamokkal. Az Európai Parlamentben megbecsült helye van a kommunista képviselőknek, akik épp oly kevéssé felelősek Sztálin rémtetteiért, mint az ún. "nemzeti oldal" képviselői Hitler, Franco vagy Szálasi bűneiért - fejtegette.
