„A magyar nemzeti reformprogrambanbemutatott középtávú stratégia helyénvalónak tűnik, tekintve a magyarkontextust, ami a GDP-nek az EU-átlaghoz való gyors felzárkóztatását célozza. Aprogram mindamellett nem teljesen integrált, különösen a költségvetésistratégiával, a különböző területeken tervezett lépések pedig nem mindig tűnnekkoherensnek” – állapítja meg az Európai Bizottság tegnapi értékelésénekhazánkra vonatkozó fejezete.
EU-dicséret és -bírálat a magyar reformprogramnak
Mint JoséManuel Barroso, a testület elnöke elmondta, Brüsszel első ízben tette le azasztalra éves jelentését a növekedés és munkahelyteremtés európai helyzetéről.- Immár a jó úton vagyunk. Ám itt az ideje, hogy magasabb sebességbe kapcsoljunk- szögezte le Barroso a korábban "lisszaboni stratégiának" nevezett programkapcsán, amelyet hat éve azzal indítottak útjára a tagállamok, hogy 2010-re azEU legyen a világ legversenyképesebb (és egyben legélhetőbb) térsége, lekörözveaz Egyesült Államokat. Ez aligha teljesül.
- Az előrehaladás továbbra is egyenlőtlen.Minden nemzeti programnak vannak gyengeségei - mondta Barroso. A magyar terveketilletően Brüsszel dicsérően említi az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnövelését, a foglalkoztatás és szociálpolitika integrált rendszerefelállításának szándékát, valamint a be nem jelentett munkának ténylegesfoglalkoztatássá való alakítását. "További figyelmet követelnek" azonbanszerinte a fenntartható államháztartást biztosító stratégiák, s növelni kellpéldául a kis-, és középvállalkozások hitellehetőségeit, valamint a képzésirendszer alkalmazkodóképességét a munkaerőpiaci követelményekhez.
Az Európai Bizottság a minap a tizenötödikhelyre rangsorolta Magyarországot az EU-n belül innovációs képességekben; alista élén az EU gazdagjai, a svédek, a finnek, a németek és a dánok állnak.Brüsszel megállapítja: az új EU-tizek felzárkózása nehézkesen megy, az EU ésJapán közötti szakadék csak tágul az utóbbi javára, míg állandósul az öregkontinens lemaradása az Egyesült Államoktól.
Brüsszel a magyarok gyenge pontjaként rójafel a természettudományos-műszaki-gazdasági végzettségű diplomások alacsonyarányát (az EU-átlag 39 %-a), a szélessávú internet alacsonyfokú elterjedtségét,valamint az élethosszig való tanulásban való lemaradásunkat (az EU-átlag 46%-a). Hazánk a bizottság szerint sikeresebb a technológiai újításokelterjesztésében, mint a megteremtésükben. Az innovációs kiadások mindössze azuniós átlag ötödére rúgnak. Kedvező, hogy a külföldi cégek új technológiáthoznak Magyarországra, ám a bizottság szerint csak nagyobb kockázatitőke-bevonássallehet növelni a külföldi érdekeltségekről leszakadni kívánó spin-off cégekesélyeit; kockázatitőke-bevonásban a magyar arány mindössze az EU-átlag hatszázaléka.
