A dokumentum elismeri; hogy nincsenek kétségtelen bizonyítékok a börtönökről; ugyanakkor állítja, hogy bevett gyakorlat volt a terrorizmussal gyanúsított személyek Európán keresztül szállítása olyan országokba, ahol a törvény nem tiltja a kínvallatást. Az Európa Tanács raportőre olyan jelentést tett le az asztalra, amelynek 90 százaléka már közismert sajtóinformációkon alapul. Egyetlen egy új terhelő adat sem került elő arról, hogy bármelyik ET-tagállam tudatosan együttműködött volna a CIA-val titkos amerikai börtönök fenntartásában és működtetésében. A korábban hírbe hozott Romániával és Lengyelországgal szemben sem tudott prezentálni új terhelő adatokat.

Az Európa Tanács magyar delegátusai közölték, hogy valamennyi megkeresett magyar minisztérium megerősítette: nem működött közre CIA-börtönök fenntartásában, titkos fogva tartásban, átszállításban, és ilyen megkeresés nem is érkezett hozzájuk külföldi hatóság részéről.

A svájci raportőr közölte: "Egyszerűen valószínűtlen, hogy az európai kormányok, de legalábbis azok titkosszolgálatai ne tudtak volna erről". Gyakorlatilag két olyan ügyet hozott föl, amelyből általános következtetéseket vont le az amerikai titkosszolgálatok európai működésére nézve. Az egyik az egyiptomi Abu Omar elrablása 2003 februárjában. Milánóban a nyílt utcáról rabolták el a férfit, akit azután Németország érintésével Egyiptomba szállítottak, és ott kihallgattak. A feltételezések szerint meg is kínozták, mert Egyiptomban ezt nem büntetik a törvények. Egy német állampolgárt Macedóniában vettek őrizetbe, akit aztán az amerikaiak Kabulba vittek kihallgatásra.

A jelentés hiányosságai miatt az újságírók össztűz alá vették tegnap az ET-raportőrt. Elsősorban azt firtatták, miért volt szükség a félig kész jelentés mostani publikálására. Marty szerint az ügynek olyan politikai súlya van, amely miatt nem térhetett ki a nyilvánosságra hozatal elől. Közölte: a terrorizmus ellen nem lehet illegális eszközökkel harcolni.

A jelentés gyengeségei ellenére az ügy várhatóan hatással lesz az európai-amerikai viszonyra. Egyes megfigyelők szerint az iraki börtönökben elkövetett kínzások után az európai vizsgálat újabb feszültséget okozhat a transzatlanti kapcsolatokban. Az Európa Tanács azt szeretné, ha az Egyesült Államok tiszteletben tartaná az európai jogrendet; Washington mind a mai napig nem volt hajlandó érdemben reagálni a titkos börtönök ügyére.

Dick Marty