CIA-börtönök: az Európa Tanácsnak nincs megdönthetetlen bizonyítéka
Ugyanakkor a dokumentum szerint számos olyan jel arra utal, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat "delokalizálták" (más, az emberi jogi követelményeket enyhébben kezelő országokba telepítették), "alvállalkozásba adták". A jelentést készítő svájci képviselő, Dick Marty szerint az is bebizonyosodott, hogy különböző európai helyszíneken embereket raboltak el, megfosztották őket szabadságuktól, minden joguktól, s titokban elszállították őket olyan helyekre, ahol azután embertelen módszereket, kínzásokat alkalmaztak velük szemben.
A képviselő szerint több száz, a CIA által bérelt repülőjáratról van szó, s ezek számos európai országon keresztülhaladtak. "Egyszerűen valószínűtlen, hogy az európai kormányok, de legalábbis azok titkosszolgálatai ne tudtak volna erről" - állítja a dokumentum. A jelentésben semmilyen vonatkozásban nem szerepel Magyarország: az ország neve elő sem fordul benne.
A CIA-botrányt a The Washington Post című amerikai lap robbantotta ki tavaly november elején, arról adva hírt, hogy a CIA titkos kelet-európai létesítményekben tartott fogva s hallgatott ki terrorizmussal gyanúsított személyeket, mindenekelőtt az al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet feltételezett tagjait. A híresztelésekben Románia és Lengyelország szerepelt lehetséges helyszínként, de ezt mindkét ország cáfolta. Ehhez kapcsolódva az a vád is felmerült, hogy a CIA illegálisan szállított különböző repülőjáratokon terrorizmussal gyanúsított személyeket olyan országokba, ahol az illetők kínzásoknak voltak kitéve: Marty vizsgálata erre a kérdésre is kiterjedt.
Mivel ez a kérdés az utóbbi hónapokban központi téma volt a nemzetközi médiában, az első vizsgálati eredményekről szóló - azaz még nem végleges - jelentést óriási várakozás előzte meg: jellemző, hogy az Európa Tanács sajtóközpontja kicsinek bizonyult, annyi újságíró érkezett Strasbourgba erre az alkalomra. Ehhez képest a különböző mellékletekkel együtt 25 oldalas dokumentum csalódást keltett, ugyanis lényegében nem tartalmaz újdonságokat; csupán a különböző lapokban eddig megjelent híreket gyűjtötte egy csokorba.
Ami például a "bizonyított emberrablásokat" illeti, a szerző részletesen foglalkozik egy iszlám radikális, bizonyos Abu Omar milánói elrablásával, amely az olasz igazságszolgáltatás vizsgálata szerint a CIA műve volt (Omart azután Egyiptomba szállították), illetve egy német állampolgár macedóniai őrizetbe vételével, akit aztán az amerikaiak Kabulba vittek kihallgatásra. Ezek az esetek eddig is ismertek voltak. A jelentés kitér arra a faxra is, amelyet az egyiptomi külügyminisztérium küldött az ország londoni nagykövetségére, s amelyet a svájci titkosszolgálat megszerzett: eszerint titkos fogdák léteztek volna Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Koszovóban és Ukrajnában. Maga a jelentéstevő is elismeri azonban, hogy erre nincsenek bizonyítékok, és még további vizsgálódásra lesz szükség.
Az emberi jogok tiszteletben tartására ügyelő, ezt a kérdést mindennél fontosabbként kezelő Európa Tanács már korábban is foglalkozott a terrorizmussal gyanúsított személyek fogva tartására vonatkozó amerikai gyakorlattal, bírálva a guantánamói börtön létezését. A jelentés is szóvá teszi, hogy "a jelek szerint a mostani amerikai kormányzat úgy gondolja, a jogállamiságon alapuló demokratikus állam hagyományos eszközei, így a tisztességes perhez való jog és az emberi méltóság tiszteletben tartása nem alkalmazhatók a terroristafenyegetéssel szemben". Dick Marty szerint azonban ez nem így van. Mint jelentése fogalmaz, "senki és semmi nem igazolhatja, hogy lemondjunk a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveiről". (MTI)