Keresztény jelszavak a pártpolitikában
A sokáig romokban heverő Kereszténydemokrata Néppárt - a Fidesz hathatós közreműködésével - ismét a létezés jeleit mutatja, Semjén Zsolt pártelnök katolikus és református összefogásra buzdít. Tegnap Kőszegen Semjén azt közölte: a KDNP mint kifejezetten világnézeti párt, a polgári szövetség kovásza akar lenni.
A jobboldali munkamegosztásban pillanatnyilag a KDNP az a párt, amelyik a nagypolitikában a leginkább képviseli a "keresztény értékeket", közvetve így a nagy keresztény egyházakat is.
Mit szólnak mindehhez az egyházak? Veres András katolikus püspök, a katolikus püspöki kar titkára lapunknak nyilatkozva előrebocsátotta: a hatvanas években tartott II. vatikáni zsinat úgy döntött, hogy papok és szerzetesek nem lehetnek parlamenti képviselők, de a világi keresztényeket a zsinat egyértelműen arra bátorította, hogy akár saját pártok alakításával is vegyenek részt a politikai életben.
Minden párt, amely vállalja a keresztény értékrend képviseletét, helyesen cselekszik - mondta. Szerinte amúgy több párt programjában is megtalálható a keresztény értékrend, a kérdés csak az, hogy milyen mértékben.
Semjén Zsolt némelyik kijelentése erős visszatetszést keltett a kormánypártok köreiben, Veres András azonban nem kívánt véleményt mondani arról, hogy a KDNP hitelesen jeleníti-e meg a keresztény értékeket. Ilyen szempontból nem szoktuk minősíteni a pártokat - hangsúlyozta a püspök. - Szívből örülünk annak - folytatta -, hogy a KDNP a katolikus egyház szociális tanításainak képviseletére vállalkozik, de az egyház nem méricskéli, melyik párt áll közel hozzá. Pont fordítva van, a pártok döntik el, mennyire érzik közel magukat az egyházhoz.
Esetenként szélsőséges pártok is a kereszténység nevében lépnek fel. Nem fenyeget-e az a veszély, hogy a szalonképtelen politikai erők a vallást és az egyházat is lejáratják? Veres András ezzel kapcsolatban megjegyezte: az egyház nem parancsolhat rá egyik pártra sem, csak bízni lehet abban, hogy a keresztény elveket hirdető politikusok minden egyéb vonatkozásban is tartják magukat az evangéliumi értékekhez.
Bölcskei Gusztáv református püspök utalt arra, hogy az elnökletével működő magyarországi református zsinat élesen különválasztja a pártpolitikát és a lelkészi tevékenységet. Református lelkészek nem lehetnek párttagok, ha pedig indulnak a választásokon, akkor fel kell függeszteniük egyházi szolgálatukat. Bölcskei püspök szerint ezek az összeférhetetlenségi szabályok világosan jelzik, hogy egyik pártnak sincs felhatalmazása a református egyház képviseletére.
Másfelől - jegyezte meg - szerte Európában vannak olyan pártok, amelyek kifejezetten a kereszténység (református szóhasználattal: keresztyénség) szószólóinak tekintik magukat. Ezen aligha lehet, s valószínűleg nem is kellene változtatni, de tény, hogy az egyházak ilyen értelemben kiszolgáltatottak: nem dönthetik el, melyik párt lép fel a keresztyén értékek védelmezőjeként.
Bölcskei Gusztávnak nincsenek részletes ismeretei a megújuló KDNP-ről, ám annyi biztos, hogy egy pártról nem a jelszavak, hanem a valós teljesítmény alapján lehet megmondani, mennyiben keresztyén. Ennek elsősorban nem a pártok egyházak iránti barátságában kell megnyilvánulnia, hanem a szociális vagy az oktatási területen végzett törvényalkotói munkában, a társadalmi felelősségérzetben. A püspök végezetül ismét felhívta a figyelmet: sem a KDNP, sem más párt nem tekinthető a reformátusok érdek-képviseleti szervének, ilyesmire az egyháznak nincs is szüksége.
Seregély István egri érsek hétfőn magánjellegű megbeszélésen a hivatalában fogadta Szekeres Imrét, az MSZP elnökhelyettesét. A találkozót a szocialista politikus kezdeményezte. Az MSZP tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a Magyar Katolikus Egyház és az állam viszonyának hosszútávon kiszámítható rendezésében kiemelkedő szerepet tölt be a Horn-kormány idején a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött részleges megállapodás. Mindketten egyetértettek abban, hogy a társadalom szereplői, így az egyházak és a politikai pártok, illetve azok vezetői között a folyamatos párbeszéd nemcsak lehetséges, hanem szükséges is.
