Törvényben kívánja rögzíteni a kormány a 2010-es euróbevezetés menetrendjét - írta meg a Világgazdaság. A jogszabálytervezetet pénteken nyújtották be, és még ebben a ciklusban el akarják fogadtatni, hogy a következő kormányra is kötelező legyen. Igaz: Orbán Viktor már korábban is arról beszélt, hogy a magas költségvetési deficit miatt nincs esély a 2010-es céldátum tartására. A Fidesz elnöke régebben 2013-as bevezetést látott esélyesnek, és mostani ígéretei - az azonnali járulékcsökkentés és a 14. havi nyugdíj - sem arra engednek következtetni, hogy az ellenzéki párt a hiány azonnali csökkentését tartaná szem előtt.

A törvényjavaslatot a kabinet azzal indokolja: az uniónak benyújtott csatlakozási menetrend széles körű társadalmi elfogadása azért is fontos, mert a végrehajtás több cikluson átnyúló feladat. A javaslat szerint a kormánynak évente kellene bemutatnia az euróbevezetési program végrehajtását, és - eltérés esetén - megfelelő intézkedéseket kellene hoznia azok megszüntetésére.

A törvény betartása azonban - a tapasztalatok fényében - kétséges. Erre maga a javaslat szolgál példával: az átmeneti rendelkezések között szünteti meg a 2004. évi költségvetés azon passzusának hatályát, amely hasonló módon három évre előre határozta meg a hiánycsökkentési menetrendet. Ezt a kormány - bár a törvény élt és létezett - nem tartotta meg, annak ellenére, hogy maga fogadta el a szabályt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagjai alighanem erre is gondolhattak, amikor tegnapi ülésükön némi aggodalommal fogalmaztak a költségvetési, ám egyben derűlátón az inflációs folyamatokról. E kettő eredőjeként változatlanul hagyták a hatszázalékos alapkamatot. A piac is erre számított. Sajtóértekezletén Járai Zsigmond jegybankelnök azt hangoztatta, hogy a választások nem befolyásolják a monetáris politikát. Hozzátette: egyes elemzések a kockázatok növekedésére, mások azok csökkenésére utalnak, ezért is maradt a kamat. A tagok csak a kamat változatlanul hagyásáról szavaztak, bár e két érvrendszer mentén eltérő vélekedések hangzottak el a vitában. A döntés után egyébként erősödött a magyar valuta. Az eurót 249,80 forinton jegyezték - összefüggésben egyébként azzal, hogy a dollár látványosan gyengülni kezdett az európai közös pénzzel szemben az USA folyó fizetési mérlegének hatalmas hiánya miatt. Az euró kurzusa 1,2280 dollár környékén alakult.

Ami az inflációt illeti, a decemberi 3,3 százalékos érték a jegybanki célnál alacsonyabb, a maginfláció pedig történelmi mélypontra süllyedt. Ezzel egy időben a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödött, s a hozamok csökkentek. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét ezzel együtt kockázatok övezik. A tagok hangsúlyozzák: "a fenntartható gazdasági növekedés és az árstabilitás-közeli infláció érdekében elkerülhetetlen az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése. A költségvetési konszolidáció elhúzódása növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét és szűkíti a monetáris politika mozgásterét.

Erről, pontosabban a magyar konvergenciaprogramról lesz ma szó ismét Brüsszelben, ezúttal a bizottság indítványát a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) vitatja meg. A bizottság január 11-én úgy foglalt állást, hogy a magyar célok megfelelőek az euró 2010-es bevezetéséhez, de a program részletei nem árulják el, hogyan teljesíthető a terv. Ezért átdolgozásra szeptemberig visszaküldte a magyar kormánynak. Brüsszeli értékelések szerint - mint minden választás előtt álló ország esetében - inkább visszafogottabb, semlegességre törekvő megfogalmazásokra lehet ma számítani.

Az Economist Intelligence Unit tegnap kiadott elemzésében 4,4 százalékos magyar gazdasági növekedési ütemet vár 2006-2007-re, de megjegyzi, hogy a kelet-európai uniós tagországok közül a magyar kilátásokat terhelik a legnagyobb kockázatok. Ezek közül kiemeli a jelentés, hogy a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak folyósított hitelek csaknem fele, a hosszú lejáratú lakossági kölcsönöknek pedig több mint a fele devizaalapú hitel. Ez kevésbé lenne aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé, a múltbeli és jelenlegi kormányok azonban csekély hajlandóságot mutattak-mutatnak a költségvetési önmérsékletre.