A gazdasági tárcánál tartott energiabiztonsági ülés után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök további intézkedéseket nem tartott szükségesnek. Kóka János gazdasági miniszter azonban közölte: tárgyalásokat kezdeményeztek azokkal az erőművekkel, amelyek alkalmasak átállni gázról tüzelőolajra. Ez információnk szerint a Budapesti, a Csepeli és Dunamenti Erőmű. A tárgyalások azért érzékenyek, mert ezeknek a blokkoknak külön kérésre nem kellene leállniuk, csak akkor, ha az összes, óránként 2500 köbméter gázt vételező nagyfogyasztót egyszerre kapcsolják ki. A most szóban forgó erőművi blokkok ugyanis a legnagyobb fogyasztókkal együtt a korlátozási sorrend I.-es, vagyis szükség esetén elsőként leállítandó kategóriájába tartoznak. Ezt a lépést azonban a kormányzat egyelőre nem kívánja megtenni, mivel sok, ide sorolt nagyfogyasztónak a kikapcsolás kárt okozna. (Igaz, erről formálisan nem is a kabinet, hanem a magánkézben lévő Mol rendszerirányító dönt). Ráadásul a gazdasági tárca mostanság tárgyal az erőművek hasznának csökkentéséről is, ami - az előre hozott választási kampány egyik utóhatásaként - most különösen nehezíti a kormányzat pozícióját. Ábrahám Gergely, a gazdasági miniszter szóvivője lapunknak leszögezte: az erőműveknek az átállás nem okozhat többletköltséget; ha ilyen keletkezne, azt nem hárítanák át a fogyasztókra, hanem feltehetőleg a vevő Magyar Villamos Művek költségeit növelné. A szóban forgó erőműblokkok leállításával körülbelül az orosz oldalról "hiányzó" mennyiségigény esne ki. Magyarországon 98 napra elegendő stratégiai kőolajkészlet van. Ennek felszabadítására ugyanakkor információnk szerint a tárca nem adott utasítást.

A Gazprom továbbra is minden tekintetben eleget tesz európai partnereivel kötött szerződéseinek - közölte lapunk moszkvai tudósítójával Olga Moreva, a gázcég munkatársa. Hozzátette: azután, hogy ők az ukrán határon megválnak a gáztól, az esetlegesen tapasztalt szállítási bizonytalanságokért a felelősség már a tranzitáló országé, azaz Ukrajnáé. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom exportcégének vezetője hétfőn az állami Rosszija tévécsatornának szintén hasonló tartalmú nyilatkozatot adott. Az MTI tudósítása szerint a csatorna azt is közölte: az utóbbi napokban a Gazprom napi 35 millió köbméterrel növelte az Ukrajnán át haladó gáz mennyiségét, annak egy része mégsem jut el a nyugati fogyasztókhoz. Ismeretes: a magyar vevőt képviselő Mol a gáz mennyiségének csökkenését nem tartja szerződésszegésnek, arra hivatkozva, hogy megállapodásuk negyedéves hatályú.

A Reuters és az MTI jelentése szerint Olaszországba a megrendelt mennyiségnél 5,4, Horvátországba 5, Bosznia-Hercegovinába pedig 25 százalékkal kevesebb gáz érkezik. A kiesések miatt számos nyugat-európai felhasználó is alternatív tüzelőanyagra állt át, egyben pedig megnőtt a kereslet a holland gázkészletek iránt.