Verőce, a szobrok faluja
A nagy áttörés után egy olvasónk arra biztatott bennünket, mennénk ki Verőcére, s kérdeznénk meg a polgármestert, mi köze Wassnak a faluhoz. Nyilván az égvilágon semmi, gondoltam, de ez nem akadálya annak, hogy emléket állítsanak neki. Tóth Dávid művét december 5-én avatták fel, e napot a hazai jobboldal egy része a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt az erdélyi magyarok cserbenhagyásának emléknapjává nyilvánította. Wass Albert verőcei mellszobra tehát nem pusztán egy írónak állít emléket. Többértelmű jelzés.
Nem ez az első szobor a Váchoz közeli, szép fekvésű Duna-parti településen. A falu bejáratánál két óriási, honfoglalás kori motívumokkal díszített oszlop fogadja a látogatót. Mögötte a folyóparton áll a Hét vezérre emlékező hét óriási harangláb. Igazi, művészi alkotás, a Makovecz-féle csapat tervezte, 2000-ben a pesti Hősök terén állt, Verőce először kölcsön, aztán örökbe kapta, a falunak egy fillérjébe sem került. A szemközti pizzéria neve stílusosan: Hét vezér.
Bethlen Farkas 1998-as polgármesterré választása óta szobrot kapott Verőcén Szent Kristóf, Keresztelő Szent János, s nem maradtak ki a sorból a hátrafelé nyilazó honfoglalók sem. Géza fejedelemnek a 12-es út magyarkúti leágazójánál felállított lovas szobra mondjuk pórul járt, mert egy őrült autós jó egy éve százötvennel belerohant, és a bronzló vezérestül lerepült a talapzatról, azóta renoválják. Rossz nyelvek szerint azért tart sokáig a helyreállítása, hogy a szobrot az idei választási kampány közeledtével újra föl lehessen avatni.
A nem kevésbé látványos díszkút Gézával szemben áll, s természetesen honfoglalás kori motívumot - női és férfi jegyeket - ábrázol. Ezt a helyiek a kinyíló szirmok és a középütt kidudorodó forma miatt a férfi nemi szerv, föltételezhetően már a honfoglaló magyarok által is használt, egytagú szavával illetik.
A szobornak helyet adó kicsiny tér kialakítását az Európai Unió 42 millió forinttal támogatta. Amikor épült, kinn volt a kék-sárga tábla, rajta a szokásos fölirat: Európa itt épül. Alatta a polgármester neve. Egy évvel korábban ebben a "nagyonmagyar" faluban egyetlen árva EU-zászló sem akadt, amit 2004 május elsején, a csatlakozás napján ki lehetett volna tenni. Amikor ezt az újságok több más település kapcsán szóvá tették, Bethlen azt nyilatkozta, nincs rá pénz. Egy nyugdíjas katonatiszt, bizonyos Viasz Imre ekkor a saját pénzén vásárolt egy EU-zászlót, és elvitte a falu első emberének. A lobogót azóta se tették ki.
A nyári Magyar Sziget rendezvényein a végletekig lecsupaszított jelképek tovább zsúfolódnak. Itt aztán a kör kibővül a Horthy-rendszer irredentizmusának ismert térképeivel, zászlóival, mai nótákba átültetett menetdalaival. Ezek miatt úgy érezheti magát a látogató, hogy valamiféle panoptikumba cseppen. Verőcén az elmúlt években annyira magyar lett minden, hogy annál már nem is lehetne magyarabb. Emiatt persze többen berzenkednek, és megjegyzik: már csak a Dunát kellene piros-fehér-zöldre festeni.
A Verőce helységnév amúgy szlovák eredetű szó. Azt jelenti: kapu.
A polgármesterrel való találkozásom érdekes volt. "Semmi dolgom a Népszabadsággal" - mondta titkárnőjének, amikor telefonon bejelentkeztem, aztán szívélyesen fogadott. A falu életéről örömmel mesélt. Verőcén nincs forráshiány, nincs munkanélküliség, jut pénz fejlesztésre, hamarosan tornacsarnokot építenek. A 3060 állandó lakos mellett öt-hatezer az üdülőtulajdonosok száma. A 2600 ingatlanból 1600 víkendház. A MÁV óránként zónázó járatainak köszönhetően jó a közlekedés, fél óra alatt be lehet jutni Pestre.
Bethlen Farkas elmondta, nem gondolja, hogy Verőce azért volna jobboldali település, mert Wass Albert-szobrot avatott. Őt csak az érdekli, hogy mindenki elvégezze a munkáját, a duma nem számít. Amúgy Londonban azt tapasztalta, az utcán járva meg lehet ismerni Nagy-Britannia történelmét. Miért ne lehetne ez nálunk is így? - tette föl a kérdést, majd szóba hozta, milyen fontosnak tartja a gyökereket. Maga is erdélyi származású, nagyapja, Bethlen Béla volt az utolsó erdélyi kormányzó, aki a háború után kilenc évet töltött román börtönben. Ő nem jött át, a családja viszont igen. A 48 éves, autóvillamossági szerelő végzettségű Bethlen Farkas - akit egy lelkes jobbos honlapon simán gróf úrnak titulálnak - ezzel nagyjából választ is adott a Wass Albert-életműhöz való feltétlen ragaszkodására. Miként az is érthető, hogy visszajár Erdélybe, és soha nem megy üres kézzel, Verőce és a polgármester kicsiny falvak iskolaügyeit támogatja.
Itt nagyjából véget is érhetne ez a semmi kis riport. Annak, hogy Bethlen 1998 óta megingathatatlannak számít - reformátusként - ebben a katolikus faluban, meg hogy a jószerével teljesen jobboldalivá lett Dunakanyar egyik legismertebb figurája, nincs semmi rendkívüli. A polgármester tudja és hangoztatja, hogy a váci politikusok tartanak tőle, s nem fogadnák kitörő örömmel, ha indulna a parlamenti választásokon. Erre az idén majdnem sor került, de aztán mégsem ő lett a Fidesz-KDNP váci jelöltje.
Helyben kevesen mernek vele szembeszállni. Aki mégis erre adná a fejét, az kemény bánásmódra számítson. Baranyi Barna például, a Barna-Party kisvendéglő tulajdonosa szállodát szeretne építeni a Duna-parton, de mintha Bethlen Farkas azért nem örülne ennek, mert a vendéglőst a Hit Gyülekezetéhez és az SZDSZ-hez közel álló személynek tartaná. Tény, hogy Baranyi és Bethlen erőteljesen nyírják egymást. Tavaly Bethlen följelentette Baranyit azért, hogy meg akarta szállodaügyben vesztegetni. Baranyi válaszul a polgármester elmeszakértői vizsgálatát kérte - az ügyet lezárták, a küzdelem eléggé céltalan.
Az ilyesféle ügyek említését a polgármester nem nagyon kedveli. Az a benyomása róluk, hogy engem is biztos "valaki" küldött - nem magamtól mentem.
