Meglepetésükre a bankjegyek sorszámai megegyeztek az emberrablóknak fizetett váltságdíj egy részének sorozatszámával. Kézenfekvő lehet a következtetés, Osthoff maga is részt vett az emberrablás szervezésében, a pénz az ő része volt a zsákmányból. A hét végén napvilágot látott legvadabb találgatások még azt sem zárták ki, hogy az egész akció az asszony ötlete volt, miután a német hatóságok nem finanszírozták tovább segélyprojektjeit, és az iraki háborús körülményekre hivatkozva többször felszólították, hagyja el az országot.

A Focus cikke az ügy több szereplőjének is kínos: először is a németek mindeddig cáfolták, hogy váltságdíjat fizettek volna Osthoffért, Angela Merkel nem győzte hangsúlyozni, hogy Németország nem zsarolható. (Egymástól független források állítják, ötmillió dollárt kaptak az emberrablók). Másodszor: a rutineljárás része-e, hogy egy frissen szabadult túsz ruháját távollétében átkutatják? Vajon mire gyanakodtak a német nyomozók? A pénzkötegekről azon melegében tájékoztatták Steinmeier külügyminisztert, aki teljes titoktartást rendelt el az ügyben.

A német biztonsági szervek azt állítják, semmi sem bizonyítja, hogy Osthoff valóban benne lett volna az emberrablás kitervelésében. A pénzt valóban a túszejtőktől kapta, cserébe azért a csaknem háromezer dollárért, amit elrablásakor elvettek tőle - állította az asszony.