Ez a kérdéskör az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn kezdődött strasbourgi ülésszakának legnagyobb érdeklődéssel várt napirendi pontja. A képviselők kedden vitatják meg a témát, s a kérdéskör kivizsgálásával megbízott svájci törvényhozó, Dick Marty nyomozásának eddigi eredményeit - de a vizsgálat ezzel nem zárul majd le, hiszen az Európa Tanács február 21-ig szabott határidőt tagállamainak, hogy adjanak meg minden szükséges információt ezzel az üggyel kapcsolatban.

A CIA-botrányt a The Washington Post című amerikai lap robbantotta ki tavaly november elején, arról adva hírt, hogy a CIA titkos kelet-európai létesítményekben tartott fogva, s hallgatott ki terrorizmussal gyanúsított személyeket, mindenekelőtt az al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet feltételezett tagjait. A híresztelésekben Románia és Lengyelország szerepelt lehetséges helyszínként, de ezt mindkét ország cáfolta. Ehhez kapcsolódva az a vád is felmerült, hogy a CIA illegálisan szállított különböző repülőjáratokkal terrorizmussal gyanúsított személyeket olyan országokba, ahol az illetők kínzásoknak voltak kitéve: Marty vizsgálata erre a kérdésre is kiterjed.

Mindkét témában gátolja az előrehaladást, hogy a hírek szerint a tagállamok nem sietnek együttműködni ebben az ügyben az Európa Tanáccsal. René van der Linden, a parlamenti közgyűlés elnöke hétfői, az ülésszakot bevezető sajtóértekezletén sajnálkozva említette meg, hogy mind a mai napig nem kapták meg az európai repülésirányítók szervezetétől azokat az adatokat, amelyek segítségével ellenőrizhetnék, hogy egyes repülőgépek valóban CIA-járatok voltak-e. S miközben az Európa Tanács még a tavalyi év végén február 21-ig adott határidőt saját tagállamainak, hogy nyilatkozzanak, léteztek-e területükön titkos fogolytáborok, sokan közülük halogatják a választ, néhány kormány pedig azt állítja, hogy meg sem kapta a felszólítást.

(MTI)